Az erdei fülesbagoly (Asio otus) táplálkozásökológiája és telelőhelyeinek vizsgálata egy vajdasági mintaterületen

Dátum
2012-05-14T07:58:59Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb bagolyfajunk, egész Európában elterjedt, kivéve a kontinens legészakibb vidékeit. Elterjedési területének északi részén vonuló, délebbre, így a Kárpát-medencében is állandó. Ennek következtében hazai állományához télen északabbról érkező telelők csatlakoznak. Az Alföld nagy részére jellemző, hogy télidőben kisebb-nagyobb telelő csapatok alakulnak ki településeken vagy azok környékén. Ez különösen jellemző a Vajdaságra (Szerbia), ahol a városok és falvak nagy részében található ilyen pihenőhely. Ezen telelőhelyeken néhány példánytól, több száz példányig alkothatnak nappalozó csapatokat. Az ilyen pihenőhelyeknél nagy mennyiségben gyűjthetők a baglyok köpetei, melyek elemzés után különböző vizsgálatokhoz használhatók fel. Ilyen lehet a kisemlősök előfordulása, valamint sűrűségük megállapítása, egyes rágcsálók gradációjának előrejelzése vagy a baglyok táplálkozásökológiai vizsgálata. Arra kerestem a választ, hogy folyamatos felméréssel és rendszeres köpetgyűjtéssel való táplálék-összetétel vizsgálata milyen eredményt adna az időjárási körülmények függvényében. Vizsgálataimat a vajdasági Topolya község területén végeztem, több mintavételi ponton a 2007/2008-as és 2008/2009-es tél idején. A Topolya város központjában található erdei fülesbagoly telelőhelyről első évben október és március között heti rendszerességgel történt a köpetek gyűjtése, míg a többi helyről túlnyomóan egy vagy két esetben. Következő évben november és március között havi szinten, úgy Topolyán, mint a közeli faiskolában. A baglyok táplálkozását a begyűjtött köpetek analízisével, valamint három számszerű jellemző, a köpetenkénti zsákmányállat-darabszám (PN), a köpetek átlagos biomassza tartalma (BEP) és a gerinces zsákmányállatok átlagos testtömege (MWVP) segítségével írtam le. A vizsgálat tárgyát képezte továbbá az eltérő területeken gyűjtött minták összehasonlítása és az azok közötti lehetséges különbségek megállapítása. Ezen kívül lényeges a begyűjtött mintákból előkerült madárzsákmány faj és példányszáma is. Lényegében azt találtam, hogy a baglyok tápláléklistáján a leggyakoribb és legkönnyebben hozzájutható zsákmányállat szerepel legnagyobb számban, melyre a téli időjárás kihatással lehet.

Leírás
Kulcsszavak
köpetelemzés, táplálkozásökológia, telelőhely
Forrás