Természetes eredetű antioxidáns hatású anyagok, így a flavonoidok izolálása, szerkezet meghatározása, valamint biológiai hatásaik vizsgálata ma világszerte reneszánszát éli. Ezen anyagoknak alapvető szerepe van, az un. oxidatív stressz betegségek megelőzésében, állapotuk befolyásolásában. A flavonoidok közül – melyeknek ma több mint 8000 tagját ismerjük – különös jelentősége van, az un. antocián illetve flaván származékoknak. Ezen anyagok jelenős koncentrációban fordulnak elő a vörös szőlőben, illetve a hasonló színes bogyós gyümölcsökben. Különösen jelentős a szőlőpréselés „maradékának”, a szőlőmagnak, hasznosítása. Ezért célul tűztem ki e hulladékból az antocián típusú vegyületek kinyerését és jellemzését. Extrakciós módszereket dolgoztam ki ezen anyagok kinyerésére, legmegfelelőbbnek a methanol: aceton = 30:70 (v/v) extraháló elegy bizonyult. A kapott extraktokból oldószer mentesítés után szilárd anyagokat kaptam, melyeket különböző műszeres technikákkal (UV-VIS, IR, GC-MS, HPLC, LC-MS) vizsgáltam. Az mintákból több mint 50 vegyületet azonosítottam. Jellemző a dimer és trimer proantocianinok, antocián- illetve szénhidrátszármazékai. Folin-Ciocelteu módszerrel meghatároztam a minták összpolifenol tartalmat ill. AlCl3/ UV-VIS módszerrel az összflavonoid tartalmat. FRAP és ABTS módszerrel vizsgáltam az antioxidáns aktivitást, valamint DPPH-val és galviniloxillal a gyökbefogó tulajdonságokat. Eredményeim bizonyítják, hogy a mezőgazdasági hulladékból értékes, preventív hatású anyagok állíthatók elő.