A geotermikus energia hasznosítási lehetőségei az Észak-alföldi régió agrárgazdaságában

Az Észak-alföldi régió kedvező hidrotermális adottságokkal rendelkezik, mely energiaforrás agrárgazdasági hasznosításának több évtizedes tapasztalatai vannak. A geotermikus energia szektorális felhasználásának volumene messze elmarad a lehetőségekhez képest. A régió és benne az agrárgazdaság teljesítő képessége természeti adottságaihoz mérten szintén alacsony. A termelés költségeiben jelentős hányadot tesz ki az energiáért fizetett ár, melynek csökkentése kiemelt feladat. Aktuális kérdés az is, hogy: a megváltozott politikai-gazdasági környezetben milyen szerepe lehet a geotermikus energiának az Észak-alföldi régió agrárgazdaságában? Hogyan képes elősegíteni a régióban kiemelt fontosságú tradicionális ágazat versenyképességének javítását, termelési költségeinek csökkentését? A régiónak mely területei azok, amelyek a geotermikus energia feltárására és agrárgazdasági hasznosítására felhasználhatók? Milyen kihasználtságú a meglévő geotermikus eszközállomány, annak mekkora hányada lenne hasznosítható agrárgazdasági célok kiszolgálására? Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a termálkúttal rendelkező gazdálkodó szervezetek, léteznek e követendő példák? Hogyan viszonyulnak az agrárgazdasági szereplők a geotermikus energiához, annak milyen támogatottsága van a megújuló energiák között? A világ és benne Magyarország egyik legnagyobb problémája a folyamatosan növekvő energiaigény kielégítése, a fosszilis energiaforrások által hordozott környezeti veszélyek csökkentése, az energiafüggőség mérséklése. Az agrárgazdaság Magyarország és az Észak-alföldi régió egyik meghatározó és stratégiai jelentőségű ágazata, melynek hatékony és gazdaságos működése össztársadalmi érdek. Kiemelt jelentősége ellenére az ágazat az 1980-as évek vége óta nehéz helyzetben van, melynek oka az ágazat terheinek növelése, a korábbi hatékony strukturális felépítés felbomlása, a folyamatos – sokszor átgondolatlan – szerkezeti átalakítások, a fejlesztések elmaradása, az állandóan változó jogszabályi környezet, a forráshiány (alacsony hitelkínálat), és a liberalizált piac diktálta erősödő verseny. A mezőgazdaság jelentős energiafogyasztó, költségei alakulásában meghatározó szerepe van az energiáért fizetett árnak, mely az elmúlt húsz évben szinte folyamatos emelkedést mutat Az alapvetően hátrányos helyzetű Észak-alföldi régió agrárgazdaságának hatékonyságát növelni képes egyik tényező a geotermikus energia szélesebb körű, többlépcsős és fenntartható alkalmazása lehet. A régió a meglévő kapacitások tekintetében jelentős, napjainkban kihasználatlan termálvíz és geotermikus energia tartalékokkal rendelkezik. A tapasztalatok bővülése, a változó gazdasági és természeti környezet időről időre szükségessé teszi a jelenlegi helyzet értékelését és új prioritási sorrend felállítását a hasznosítási területek vonatkozásában. A geotermikus energia a rendelkezésre álló potenciál és technológia felhasználásával hozzájárulhat a kibocsátott szennyezőanyagok és üvegházhatást generáló gázok mennyiségének csökkentéséhez, és a perifériális térségek fejlődéséhez. Az Észak-alföldi régió kiemelkedő lehetőségekkel rendelkezik a termálvíz és geotermikus energiaforrások tekintetében, azonban ezek kihasználtsága – a rendelkezésre álló termálkút kapacitást is figyelembe véve – alacsony. Ez köszönhető az üzemeltetőkkel szemben támasztott jogszabályi követelményeknek, a magas beruházási és karbantartási költségeknek, az általános forráshiánynak, az agrárgazdaság, az ipar és a települési önkormányzatok nehéz helyzetének. Vizsgálataimmal arra kerestem választ, hogy a rendelkezésre álló, valamint feltárható termálvíz- és geotermikus potenciál milyen mértékben képes hozzájárulni az agrárgazdaság hatékonyabb működéséhez az Észak-alföldi régióban.

Geothermal energy potentials in the agriculture of Northern Great Plain Region

The North Great Plain Region has favourable hydrothermal endowments, and the utilization of this source of energy in agriculture looks back on a history of several decades. Nevertheless, the volume of the sectoral use of geothermal energy is still far under the potentials. When compared to its natural endowments, the performance of the region and its agriculture is rather low. In the production costs, a considerable share is taken by the price paid for energies, and its reduction is viewed as a priority task. Another hit issue is what a role geothermal energy can take in the changed political–economic environment within the ago-economy of the North Great Plain Region? How can it promote the improvement of the competitiveness of this highly significant, traditional sector of the region, the reduction of its production costs? What are the areas in the region that can be used for the exploration of geothermal energy and utilization in agro-economy? What is the current utilization rate of the existing geothermal assets, what a proportion can potentially be used for serving agricultural purposes? What experience business entities, organizations that operate thermal wells have, are there positive examples to follow? How do the stakeholders of agriculture relate to geothermal energy, how supported renewable energies are? One of the major problems of the world and Hungary is the need to satisfy a continuously increasing demand for energy, the mitigation of the environmental threats carried by fossil fuels, as well as the moderation of energy dependence. In Hungary and the North Great Plain Region, agriculture is one of the dominant sectors of strategic significance, and its effective and cost-efficient operation has overall social implications. In spite of its outstanding significance, the sector has been in a difficult situation since the end of the 1980s, because the burdens that the sector is to shoulder have become more weighty, the former, efficient setup has been broken down, restructuring moves have been implemented in an ongoing, often inconsiderate manner, whereas developments have not been realized, the regulatory environment has been changing continuously, there has been a lack of funding (low lending supply) and the liberalized market has dictated a sharpening competition. Agriculture is at the same time a key energy consumer, its costs and expenses are largely determined by the price paid for energies, which has been on a constant rise in the past twenty years. A factor potentially increasing the efficiency of the agriculture of the basically disadvantaged North Great Plain Region is the broad-scaling, multi-phased and sustainable utilization of geothermal energy. With respect to the existing capacities, the region has considerable, currently unutilized thermal water and geothermal energy reserves. From time to time, our broadening experience, the ever-changing economic and natural environment calls for the reassessment of the existing situation and the rearrangement of priorities in relation to the areas of utilization. With reliance on the available potentials and technologies, geothermal energy may contribute to the reduction of the volume of emitted pollutants and greenhouse gases, and the development of peripheral regions. The North Great Plain Region has outstanding potentials in the field of thermal waters and geothermal energy resources, yet their utilization rates– with respect to the available thermal well capacities – are low. This situation is due to the regulatory requirements imposed on the operators, the huge investment and maintenance costs, the general shortage of funding, the difficult situations of agriculture, industry and local governments. My study is in search of a response to the question as to what extent the available and explorable thermal water and geothermal potentials can contribute to the more efficient operation of agro-economy in the North Great Plain Region.