In the past decades, in Europe the cross-border relations have been a phenomenon investigated through scientific methods. In the uniting Europe the nation-state boundaries have been a major hinder in the free movement of individuals, ideas, capital and goods. Therefore, the leaders of the forming European Union have been supporting the tearing down of borders and their premier organizational forms, the activity of the Euroregions and, in the last years, those of the Eurometropolises. Following Western European examples, Euroregions at first and then Eurometropolises have been set up in our region. The research of cross-border relations is particularly relevant for our region, especially along the Hungarian-Romanian border, which for a long time was one of Europe’s most closed borders (Süli-Zakar, 2003: Ilieş A., 2010). After the collapse of communism, the Hungarian-Romanian border gradually became permeable, this having a fundamental significance for both countries. The development of the Hungarian-Romanian cross-border relations is very relevant, as the borders resulted from the Trianon Peace treaty divided the attraction areas of Debrecen and Oradea, for which revival in our days the European integration and especially the Eurometropolis programme gives a historic opportunity. (Süli-Zakar – Horga, 2003)

Az elmúlt évtizedekben Európában a határon átnyúló kapcsolatok elismert és tudományos módszerekkel is kutatott jelenségcsoport volt. Az egységesülő Európában a nemzetállami határok jelentős akadályt jelentettek, amelyek gátolták az egyének, a gondolatok, a tőke és az áruk szabad áramlását. Ezért a formálódó Európai Unió vezetői támogatták a határok lebontását és ennek elsőszámú szervezeti formáit az eurorégiók és az utóbbi években az eurometropoliszok tevékenységét. Nyugat-európai példák alapján szerveződtek meg a mi térségünkben is az eurorégiók, majd az első eurometropliszok. A határon átnyúló kapcsolatok kutatása különösen aktuális a mi térségünkben, kitüntetetten a magyar-román határ mentén, amely hosszú időn át Európa egyik legzártabb határa volt (Süli-Zakar, 2003: Ilieş A, 2010). A rendszerváltásokat követően fokozatosan áteresztővé vált a magyar – román határ, amely mindkét ország számára alapvető jelenőséggel bír. A magyar-román határon átnyúló kapcsolatok fejlesztése különösen aktuális, hiszen a trianoni békeszerződés következtében létrejött határok kettévágták például Debrecen és Nagyvárad vonzáskörzeteit, melyek újjáélesztésére napjainkban az európai integráció és különösen pedig az eumetropolisz program (DebOra-projekt) kínál történelmi lehetőséget. (Süli-Zakar – Horga, 2003)