Az oktatási rendszer intézményeinek szerkezeti átalakulása történelmi léptékben ismétlődő folyamatokat indít el, melynek hatása a körzetesítések folyamán érzékelhető. Ezek az aspirációk nem új elemei a közoktatás irányításnak, a körzeti iskolák létesítése Európa országaiban általánossá vált. Magyarországon ezek a törekvések csak részben valósultak meg, az iskolahálózat fejlesztése számos nehézségbe ütközött: gyermeklétszám drámai csökkenése, az iskolafenntartó önkormányzatok költségvetési hiánya, az iskolarendszer vertikális szerkezete, a pedagógiai munka hiányosságai miatt. A szakmai vitákban számos érv fogalmazódott meg a kisiskolák életképessége szempontjából, az értekezés témájának aktualitását a 70-es években lefolytatott kutatás adta meg, amikor az iskolakörzetesítés társadalmi hatásai megállapításra kerültek. Értekezésünk témája lajosmizse mikrotérségben a tanyavilág megszüntetésének, a körzetesítés folyamatának, társadalmi változásoknak terhes időszakát öleli fel. Elemezzük a település helyi körülményeit, az intézmények működését, lokális környezetükre tett hatásait, ami meghatározza a térség gazdasági mobilitását, tudáshoz jutásának esélyeit. A közoktatási, szerkezetátalakítási folyamatok ökológiai vizsgálata a téma specialitását, aktualitását tovább mélyítette, a komplex megközelítési mód a kölcsönös összefüggések megítélését célozta. Az elméleti kutatás során áttekintjük a területi-társadalmi közösségek és az iskola kapcsolatát, jellemezzük az iskolák térbeli, szerkezeti sajátosságait, a környezetkutatás ökológiai, módszertani problémáit, a településszerkezet területi egyenlőtlenségeit, az iskolarendszer térszerveződésének sajátos vonásait. Rámutatunk a kisiskolák fenntarthatósági dilemmáira is. Történelmi korokra bontva bemutatjuk az iskolakörzetesítési folyamatokat napjainkig, különös figyelemmel a kisiskolai hálózat alakulását, annak nemzetközi szakirodalmi vonatkozásait, összefüggéseit, mint értelmezési keret megfogalmazásra került, kibővítve a hazai szakirodalom eredményeivel. Az empirikus munka során interjús és kérdőíves módszereket alkalmaztunk, a kutatás tárgyát érintő lényegi kérdések a témához szorosan kapcsolódó helyi közösségek szereplőinek véleményeihez kötődtek, amelyek a körzetesítés kockázati tényezőire fókuszáltak. A követéses vizsgálatot hierarchikusan, több szinten végeztük el: kormányzati, társulási, önkormányzati, oktatási intézményi és szülői vonatkozásban, és következtetéseket vontunk le működésük kohézióját illetően. Részletesen feldolgozásra került a szülői vélemények attitűdje, amelyből megállapítottuk, szignifikáns eltérések mutatkoznak ma is az egyes gyermekcsoportok között. A kutatói munka legfontosabb eredményét abban látjuk, hogy a vizsgált térségben lezajlott strukturális változások a kisiskolák megszűnését eredményezték, viszont érvényre jutott egy fejlettebb iskolaszerkezet kialakítása a településen, melynek fejlődése töretlennek látszik. A helyi közösségek, intézményvezetők, szülők együttműködési készségét bizonyítja a térségben működő egy tagiskolai intézmény, mely a körzetesítési hullám sodrásában is talpon tudott maradni, megőrizte saját iskoláját, identitását. Az empirikus vizsgálat fő eredményét abban látjuk, hogy a körzetesítések nyomán kialakult társulási formák, az intézmények közötti mélyebb kapcsolat kialakulása során közös oktatási programjaik elősegítik a tanulói teljesítmények fokozását, a központi intézményben való innovációs tanulást. A többcélú kistérségi társulási formában működő oktatási intézmények tanulói a kvalifikáltabb munkaerő potenciált feltételezik az adott település életében. Az értekezés általános tapasztalata a helyi közösségek szerepének megerősödése, intézményeik megtartása, az alsó tagozatos oktatás helyi megszervezésével. A kisiskolai hálózat újbóli feléledése várható a kisebb településeken. Mindez nem jelentheti azt, hogy mégis elindulhat egy ellentétes folyamat a területileg szétaprózott települések intézményeinek összevonására. A kisiskolák fennmaradása nem elsődlegesen oktatási, hanem össztársadalmi probléma, az iskolaszerkezeti átalakítások hozzájárulhatnak a gazdaság versenyképességének támogatásához, a tudásalapú társadalom megerősödéséhez. A körzetesítések folyamán kialakult intézményi modellek az oktatásban továbbra is fennmaradnak, a kis és nagyiskola verzió társadalmi hatásai eltérő módon alakítják ki az adott térség intézményszerkezetét az oktatáspolitikai változások kontextusában.

The structural reorganization of the system of educational institutions generates processes recurring on a historical scale, with effects felt in the course of school district zoning. Such aspirations are not new elements for educational management – the establishment of district schools has become a practice for countries throughout Europe. In Hungary, these endeavours have failed to fully materialize; development of the school system has encountered many difficulties, such as a dramatic decrease in the number of pupils, budget deficits of municipalities that run public schools, vertical structure of the school system and inefficiencies in pedagogical work. A range of arguments pro and con for the viability of schools has been raised and presented in professional discussions. Relevance of the subject of this thesis is based on a research conducted in the 1970s to specify the social effects of school district zoning. The subject hereof covers the troublesome period of the dissolution of scattered farming communities in the micro-region of Lajosmizse, Hungary, the progress of school district zoning and societal changes. This thesis provides an in-depth analysis of local specifics, the functioning of municipality-run institutions and their influence on the local environment, which are going to determine economic mobility and the chances of attaining knowledge in a region. An ecological survey of the restructuring process in public education has added more specificity and relevance to our subject, and the complex approach applied has aimed at focusing on the consideration of relevant inter-linkages. Based on desk research, this thesis provides an overview of interrelations between regional and social communities and schools, describes schools’ spatial and structural features, the ecological and methodological problems of environment research, territorial inequalities in the settlement pattern and the specific issues of spatial organization of the school system. The sustainability dilemma for small schools is also highlighted herein. In a breakdown by historical age, this thesis provides guidance through school district zoning concepts up to our days, with special focus on the development of small schools network, relevant references from international literature and contextual issues drawn up as an interpretative framework, together with additional results from Hungarian literature. Our empirical research has adopted an interview and questionnaire-based methodology, with all substantive issues concerning the object of research being closely related to the opinions and views of local community members and strongly focused on risk factors inherent in district zoning. Our follow-up research has been conducted hierarchically at multiple levels for the Government, the association, the municipality, educational institutions and parents to arrive at conclusions concerning the cohesion of their action. Parental opinion-based attitudes have been processed in detail and significant differences have been found to exist among certain groups of children even today. According to our findings, held to be the main outcome of our research work, structural changes that took place in the region under review have ultimately resulted in the closing down of small schools to leave, however, room for a more developed schooling structure that seems to develop at a constant rate in Lajosmizse. As a proof of the will to cooperate of local communities, heads of institutions and parents, a satellite school has been able to survive in spite of the powerful stream of zoning waves, keeping its own school building and preserving its identity. Seen as the main result of our empirical research, forms of association evolved as a result of zoning decisions and intensification of inter-institutional relations through joint educational programmes can efficiently promote school performance and innovative learning at the main school. Pupils attending educational institutions functioning in the form of a multi-purpose micro-regional association offer the potential for a higher skilled labour for the municipality. In conclusion, the research presented in this thesis supports the general experience that the role of local communities is getting even more important through efforts to sustain local institutions and organize education for junior classes on a local basis. A network of small schools is expected to revive in smaller municipalities. Nevertheless, this does not signify that an opposite school concentration process could start at geographically scattered settlements. The survival of small schools is not primarily an educational issue but is a problem for society in general. Restructuring of schools may provide a strong stimulus for boosting the competitiveness of the Hungarian economy and strengthening a knowledge-based society. Institutional models set up in the field of education within the framework of district zoning will continue to exist, and the social effects of small and large school model versions are going to frame different institutional structures across different regions in the context of educational policy changes.