Doktori értekezésemben az erdélyi egyházmegyében fekvő kolozsmonostori bencés apátság késő középkori gazdálkodásának feldolgozására teszek kísérletet. A téma több szempontból is aktuálisnak tűnt. Egyrészt, a monostor történetével kapcsolatban kiváló, modern feldolgozásokkal rendelkezünk, ugyanakkor ezek a monográfiák és tanulmányok inkább az apátság szűken vett birtoktörténetével foglalkoztak, a közösség gazdálkodásának bemutatására nemigen vállalkoztak. Másrészt elmondható, hogy – figyelembe véve a sajátos forrásadottságokat – a kolozsmonostori apátság története viszonylag jól dokumentált, a monostorra vonatkozóan ugyanis jelentős számú oklevél maradt fenn, és ezek az iratok számos, a gazdálkodás megismerése szempontjából is értékelhető információkat tartalmaznak. A feldolgozás során azonban hamar szembesültem a források egyoldalúságával, amit a disszertációm megírása során alkalmazott módszertanban is figyelembe kellett vennem. Forrásaim ugyanis elsősorban birtokperek irataiból (hatalmaskodások során keletkezett panaszokból, vizsgálatokból) tevődnek össze, szorosan vett gazdasági jellegű iratok (számadások, urbáriumok, összeírások) viszont alig álltak rendelkezésemre. Egyéb gazdasági tevékenységet is érintő forrás (zálogügylet, bérleti szerződések, stb.) szintén csak kis mértékben maradtak napjainkra, így ezek inkább csak „színesítik” a monostor gazdálkodásáról alkotott képet. Az ebből a szempontból hasznosítható forrásokról egyébként összességében megállapítható, hogy viszonylag töredékesek és egyenetlenek, ugyanakkor mennyiségük már elegendő ahhoz, hogy a közösség ilyen irányú tevékenységét megismerhessük. Disszertációm törzsanyaga három nagyobb egységre tagolódik: az első az apátság gazdálkodásának bevételi oldalát tárja fel, a második a kiadási oldalt vizsgálja. A harmadik egység Kolozsmonostor jövedelmi viszonyait vizsgálja. Ebben a fejezetben részben az apátok „karrierjének” vizsgálatával (melyik apátság éléről érkezett, illetve, hogy Kolozsmonostorról hova távozott) próbálom Kolozsmonostor „rangját”, az apátságok között betöltött helyét meghatározni. Másfelől a késő középkori adatokból a monostor bevételének jellegét (készpénz, vagy naturália volt-e a meghatározó) vizsgálom meg. Ugyanakkor, az apátság készpénzben kifejezett jövedelmének meghatározására nem teszek kísérletet, éppen az adatok töredékes jellege miatt. A közösség hiteleshelyi tevékenységéből származó jövedelem meghatározására a disszertáció keretei között nem térek ki, ugyanis a korunkra maradt mintegy 7500 oklevél darabonkénti átvizsgálására egymagam nem vállalkozhattam. A rendelkezésünkre álló források gazdaságtörténet szempontjából történő ismételt kiértékelése nem volt hiábavaló. A töredékes anyag alapvetően az apátság gazdálkodásának jellegére vet fényt, ugyanakkor a további kutatások számára jó összehasonlító alapot nyújt. Jakó Zsigmond megnyugtatóan tisztázta a kolozsmonostori apátság történetét, és a hiteleshelyi tevékenységét. Disszertációm pedig kiegészíti eddigi ismereteinket Kolozsmonostorról azzal, hogy a konvent anyagi létalapját tárja fel. In my doctoral thesis I attempt to disclose the late medieval management style of the Benedictine Abbey Kolozsmonostor located in the Transylvanian diocese. The topic is timely in many ways.

On the one hand, there are numerous excellent and modern books available about the history of the monastery, but these monographs and studies discuss rather narrowly the tenancy history of the abbey, and the management of the community proper is less dealt with.

On the other hand, taking the availability of source material into consideration the history of the Kolozsmonostor monastery seems to be relatively well-documented. A significant number of documents have survived, and these documents contain valuable data with respect to the monasterial management.

While this study was under way I soon realized the one-sidedness of the resources, and this fact I had to take into consideration in the general methodology applied during the writing of this thesis.

Resources are primarily composed of lawsuits (charges arising from arbitrary measures, trials). Unfortunately, economic documents in the strict sense (accounting, urbaria, census) were hardly available.

Sources involving other economic activities (pawnbroking, leases etc.) are scant today; the few remaining just "colorize" our current perception of monasterial management. Overall, these resources are somewhat fragmented and uneven, still their number is already enough to be useful to understand such activities of the community.

The core of my dissertation is divided into three main parts: the first explores the revenue side of the Abbey’s management; the second examines the expenditure side. The third section examines Kolozsmonostor’s income situation. In this chapter, I attempt to determine Kolozsmonostor’s perceived "rank" of the period, its place among the abbeys by analyzing the abbots 'career' (from which Abbey he arrived, and where he left after Kolozsmonostor). From the late medieval figures I review the dominant source of the monastery’s revenue (cash or naturalia).

At the same time, I do not attempt to determine the exact figure of the abbey’s cash income due to the fragmentary nature of the data. I do not consider the topic of the Community’s income as a wholesale bank within the framework of the current dissertation either, because to scrutinize all the remaining 7,500 documents in this respect would go beyond our subject.

The re-evaluation of the available sources from an economic historical perspective was in our view not in vain. Essentially, the fragmented material sheds light on the nature of the abbey’s management, and is a good basis for further research and comparison. Zsigmond Jakó satisfactorily clarified the history of Kolozsmonostor Abbey, and banking activities. My dissertation is complementary to the existing knowledge about Kolozsmonostor and further reveals the raison d'être of the convent.