Napjaink egyik legfontosabb problémája, elsősorban a bankok és biztosítók számára, a kockázat mérése. Korábban a legegyszerűbb eljárás ennek mérésére a szórás volt, de ez sok problémával járt, mivel többek között nem jól mutatta az esetlegesen felmerülő veszélyeket. A VaR ezzel szemben már egy célravezetőbb, informatívabb eljárás, mivel ez már megadja a várható maximális veszteséget (vagy legnagyobb veszteséget) egy adott időszakra vonatkozóan, adott konfidenciaintervallum mellett. Manapság már a VaR-számítás az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás, de még ez sem teljesen tökéletes. Az első fejezetben az alapvető VaR-ral kapcsolatos definíciók után a VaR-nál egy jobb mértéket ismertetek, ami ellentétben a VaR-ral már koherens. Ezen kívül még néhány példával illusztrálva mutatom be az adott szinthez tartozó kvantilis kiszámítását. A következő nagyobb egység a kockázati mértékek bemutatását taglalja általános és ơ additív esetben, végül ezek kapcsolatát mutatom be a VaR-ral. Az utolsó fejezetben a VaR értékének változását mutatom be abban az esetben, amikor a portfóliót az azt alkotó értékpapírokra bontjuk. S végül a becslési hiba kiszámítására adok egy eljárást.