Hazánkban a legkiterjedtebb klímazonális erdőtársulás a cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerris), amely a természetközeli erdőtársulásaink területének több mint negyedét adja. A Bükk hegység déli lábánál lévő kutatóállomás Síkfőkút Project néven vált ismertté, amelynek célkitűzése a cseres-tölgyes erdőtársulás ökológiai megközelítésű megismerése. Az erdő-ökoszisztéma kutatás az erdő szintenkénti struktúrájának megismerésével kezdődött 1972-be. Az alapítás óta eltelt csaknem négy évtized alatt az erdő fás szintjei jelentősen átalakultak. A 80-as években lezajlott tölgypusztulás eredményeképp a kocsánytalan tölgy egyedek csaknem kétharmada kipusztult az alaphektárból. Ezt követően a fapusztulások után keletkezett lékekben Acer campestre, Acer tataricum, Crataegus monogyna, Quercus petraea és Quercus cerris egyedei jutottak fel a lombkoronaszintbe, kialakítva ezzel egy második lombkoronaszintet. Párhuzamosan a cserjeszint borítása is duplájára emelkedett. Ezek a változások hatással voltak a lágyszárú szintre is. Az erdő lágyszárú szintjének első felmérése a fajösszetételt és a tömegességi viszonyokat tekintve 1973-ban történt, majd ezt követően a felméréseket megismételték a hosszú-távú monitorozások feltételeinek megfelelően. A lágyszárú szint vizsgálatát 2006-ban magkészlet vizsgálatokkal egészítettük ki. Miután ismertté vált a Síkfőkút Projekt egy részének magkészlete, vizsgálatainkat az összehasonlításhoz kiterjesztettük a Vár-hegy Erdőrezervátum cseres-tölgyes állományára és a síkfőkúti erdő egy másik negyedhektárára. A lágyszárú növényzet múltjának és jelenének összevetése a talaj magkészletével további információkat nyújthat az erdő lágyszárú szintjének sajátosságairól és viselkedéséről. Ennek megfelelően következő kérdésekre kerestük a választ: Hogyan változott a síkfőkúti „A” negyedhektár földfeletti lágyszárú vegetációja 1973 és 2006 között? Milyen borítású, fajszámú és fajösszetételű az egyes területek lágyszárú vegetációja? Milyen sűrű és milyen faji összetételű a lágyszárú szint magkészlete? Milyen a magvak vertikális eloszlása? Milyen az egyes fajok magvainak az életképessége? Milyen mértékű a hasonlóság az aktuális és a korábbi évek földfeletti vegetációja és a magkészlet között? Miben különbözik a Vár-hegy Erdőrezervátum lágyszárú aljnövényzete és magkészlete a síkfőkúti erdőétől?

The study of changes in the herb layer of forests has vital importance, due to their quick adaptation features. The herb layer is the most sensible indicator of the forest-structure changes. It is crucial to assess the composition and density of seed banks in the soil to understand dynamical events and predict the responses of the herb layer to disturbance. The seeds in the soil enable the plants to survive unfavourable conditions for germination and establishment. Furthermore, the seed bank can determine the direction of secondary succession after a disturbance and can ensure information on the past and predict the future changes. Thus, studies on forest dynamics and seed bank is in the centre of interest over the last few decades. We used the vegetation records of the herb layer (1973-2006) of Síkfőkút forest and compared it to the present seed bank records (2006) in a Central-European oak forest (Quercetum petraeae-cerris). The comparison of the herb layer and seed bank can give further information about the future of the herb layer. We broadened the surveys to the similar stand of oak-sessile oak forest at Vár-hill Forest Reserve Area to provide a spatial replication. The main questions of our study were the followings: To explore the vegetation dynamics of herb layer of the Síkfőkút forest between 1973 and 2006. What are the cover and the number of species of the herb vegetation? How dense is the seed bank of the herb layer? How dense is the seed bank of characteristic forest species? What is species composition of the seed bank? What is the vertical distribution of the seeds? What is the viability of the seeds? How similar is the actual and earlier herb vegetation to the seed bank?