Az értekezés az alapjogi mérlegelés legalapvetőbb fogalmi kérdéseit, a helyes mérlegelés feltételeit, és ezek előkérdéseként az alkotmánybíráskodás legitimitásának problémáját érinti. A globális alkotmányosság egyik fontos fejleménye az alkotmánybíráskodás általános elterjedése, amely a bíróságok politikai szerepének megnövekedését eredményezte. Az alkotmányos felülvizsgálat jogával felruházott bírói fórumok egyre nagyobb részt vállalnak a közösségi cselekvések alakításában, a bíróságok alapjogi érvelése ezért meghatározó befolyást gyakorol a politikai döntéshozatalra. Ez a jelenség indokolttá teszi azt a kérdésfeltevést, hogy mennyiben igazolható egy alkotmányos demokráciában az a gyakorlat, amely a törvényhozás eljárása helyett az alkotmánybíróságok érvelésére bízza az alkotmányos rendelkezések tartalmát érintő nézeteltérések, és ily módon az alapjogok közötti ütközések végső megoldását.The dissertation addresses the fundamental conceptual problems of constitutional balancing, the conditions for sound balancing and as a preliminary question, the issue of the legitimacy of judicial review. The proliferation of constitutional courts is considered a central element of global constitutionalism and it has resulted in the expansion of the political role of the judiciary. Courts vested with the power of judicial review play an increasing part in making collective decisions and thus the constitutional reasoning of the courts has an important influence on policy formation. This phenomenon leads to the question of whether entrusting courts instead of legislatures with the final authority over settling disagreements about the content of constitutional provisions and resolving conflicts of fundamental rights can be justified in constitutional democracies.