Korunk társadalmának változásaiban fontos szerepet játszanak az elektronikai, infokommunikációs eszközök hatásai, azonban a legtanulságosabb maga a társadalmi élet alakulásának nyomon követése az internet és számítógép által meghatározott közeg tükrében. Az internet és a számítógép az egyéni szocializáció részévé vált. Amennyiben a család az elsődleges, az iskola a másodlagos szocializációs színtér, úgy értekezésünkben az információs társadalmat tekintjük a harmadik szocializációs közegnek, amelynek nagy előnye - különösen a mostani fiatalok számára - hogy míg az iskola csak a tanuló évek alatt közvetít mintákat és értékeket, addig az információs társadalom a családhoz hasonlóan egy élethosszig tartó formálódást biztosít. Az utóbbi időben hazánkban is egyre több vizsgálat irányul az internet-, és számítógép-használat társadalmi összefüggéseinek feltárására. A kutatások arra a tényre világítanak rá, hogy a számítógép-, és internethasználat terjedése nagymértékben függ az egyének kapcsolathálójának kiterjedtségétől. Minél nagyobb az egyének kapcsolati rendszere, annál hamarabb sajátítják el a számítógépes és internetes ismereteket.

Értekezésünkben elméleti és empirikus oldalról egyaránt vizsgáltuk a technológiai változások társadalmi megjelenését és hatásait. Mind elméleti, mind empirikus vizsgálataink és megállapításaink egy hármas keretrendszer egységébe fonódnak: a szocializáció szerepe, az egyenlőtlenségek megjelenése és a közösségek létrejötte oldaláról. Doktori értekezésünkben a Debreceni Egyetemen folytatott hallgatói-vizsgálatunk eredményeit mutatjuk be. A kérdőíves vizsgálat során az egyetemen tanár szakos képzésben részt vevő hallgatói mintát állítottunk össze, amely elemzésekor többek között arra kerestük a választ, hogy hová sorolják be magunkat az információs szupersztráda polgáraként a hallgatók, hogyan építenek és tartunk fenn kapcsolatokat és milyen rendszerességgel, intenzitással kerülnek érintkezésbe az infokommunikációs eszközökkel.

Megállapítottuk, hogy a hallgatók mindenek előtt információszerzésre és kommunikációra használják az internetet, meglévő kapcsolataik erősítésére, fenntartására, valamint újak kialakítására, kapcsolati tőkéjük digitális reprodukálására. Kutatási eredményeink között szerepel az a fontos tény, hogy a nemek közötti különbségek csupán árnyaltan és bizonyos speciális számítógépes vagy internetes tevékenység kapcsán jelennek meg, valamint, hogy a számítógép és internet használatában noha minden hallgató részt vesz, a gyakoriság, intenzitás és attitűdök szempontjából fontos tényezővé vált az egyetemi karok szintjén vizsgált diszciplináris szocializáció folyamata.

In the comprehension of our age's society the effects of electronic, info-communicational devices play an important role, however the most instructive is to follow and to understand the changes of social life in the mirror of internet and computerized media. Internet and computer have become part of individual socialization. If family is the primary, school is the secondary socializational scene, then information society is regarded as the third one. Its great advantage is - especially for the youth of today - that while school mediates models and values during school years only, now information society provides a lifelong forming similar to family. Recently in Hungary more and more surveys are aimed at the exploration of the relation between computer use and internet, as well as social capital. Researches point to the fact that the expansion of computer and internet use greatly depends on the expansion of the individuals’ social capital. The bigger the system of individuals’ connections is, the sooner they acquire computer and internet sciences. In our thesis we equally examined the social appearance of technological changes and their effects. All our theoretical and empirical examinations and our statements are united into a triple framework system: the role of socialization with respect to the appearance of inequalities and formation of communities. In our PhD thesis we present the results of a student-survey held at the University of Debrecen, in which we were searching answers for the question among others, where to classify the students as the citizens of internet; and how they build and keep up connections; and how systematically or how intensively they get in touch with infocommunicational devices. Above all the students use web for communication, reinforcing, keeping their existent connections and creating new ones, reproducing their connecting capital and creating digital reproduction of it. Among our research results there is an important fact, that the differences between genders appear only with great subtlety and in connection with acertain special computational or internet activity. Moreover, although every student takes part in using the internet and computers; in terms of frequency, intensity and attitudes, the process of disciplinary socialization - examined on the level of academic faculties – has become an important factor.