A főként közéleti, kultúraszervezői tevékenysége és politikai szerepvállalása okán számon tartott Bánffy Miklós sokirányú munkássága – és ezen belül irodalmi alkotásai – iránt a mai olvasó fokozatosan élénkülő érdeklődést tapasztalhat. A jelen értekezés az életmű prózai szövegei közül bizonyos, a recepció által kitüntetett, egymással sajátos összefüggésekbe állítható szövegek vizsgálatán és elemzésén keresztül kísérli meg a korábbi befogadásban meghatározó értelmezői irányzatok számbavételével újszerű olvasatok megalapozását, új értelmezői horizontok megnyitását, hipotézisek állítását. Ennek érdekében az értekezés legnagyobb terjedelemben három, már a szerző életében több alkalommal kiadott, (az olvasóközönség és a kritika álláspontja szerint) a fikciót és az autobiográfia műfaji változatait ötvöző művet tárgyal. A dolgozat első fő része a Bánffy Miklós főműveként emlegetett, számos hazai és külföldi kiadást megért Erdélyi történet áttekintését adja. A nagy terjedelmű recepciót tematikus rendben, azon belül pedig időrend szerint haladva foglalja össze, kiemelve a legfontosabb és leginkább problematikus, vitákat generáló szempontokat. Ezen áttekintés után a műelemzés lehetőségeit vázoló, és részben megvalósító fejezet következik. A kulcsfontosságú szempontok: a bibliai kontextust felidéző mottó és kötetcímek háttere, funkcionalitása, az emlékezés és az anekdota használati módjainak meghatározása, és a szöveg önreflexivitást mutató nyelvi megoldásai. A második nagy egység két mű: a Fortéjos Deák Boldizsár memoriáléja és az Emlékeimből párhuzamos bemutatását végzi el a szerzői/elbeszélői álarc/önarckép, valamint a fiktív és a valósnak tételezett emlékiratok értelmezési lehetőségeinek, összefüggéseinek feltárásával. A recepciótörténeti áttekintés itt is rámutat a korabeli és kortárs befogadás főbb kérdéseire, megállapításaira. Ezt követően az egyes alfejezetek a művek részletes elemzésén keresztül az őket szervező farsangi/karneváli logika több szinten történő megvalósulása mellett érvelnek. Ennek keretében kerül sor a (farsangi/karneváli) maszkként megjelenő szereplők elemző bemutatására, a karneváli látásmód többrétű értelmezésére. A Fortéjos Deák Boldizsár memoriáléjának vizsgálata az oly sokat méltatott nyelvi / stilisztikai eszközök funkcionális elemzésével zárul: a szöveg karneváli világlátásának kialakításában betöltött szerepüket tárgyalva. A záró fejezetek amellett érvelnek, hogy az Emlékeimből leginkább Fortéjossal együtt olvasva teszi nyilvánvalóvá saját szövegszervező karneváli logikáját. Ily módon a Kerkóposz ikrek története ajánlotta értelmezői pozícióból a Fortéjos és az Emlékeimből írások mintegy iker-szövegeknek tekinthetők. A narrátori szerepkörök vizsgálata, a „véletlenszerű” szerkesztés szerepének bemutatása, a maszk-készítés szintjeinek felismerése, továbbá a szöveg stílusát, nyelvezetét jellemző vonások Fortéjos szövegével történő összevetése szolgáltatják e megközelítés kereteit.
A dolgozatot a tárgyalt művek kiadástörténetét részletesen áttekintő Függelék zárja.

In the recent years the oeuvre of Count Miklos Bánffy – renowned politician, aristocrat, author and skilled supporter of various cultural projects – has gained an international popularity. A continuous rise of interest is also present among the lovers of fine literature. The main goal of this paper is to develop new methods of analyzing and interpreting a selection of his texts. Due to this, a few new ways of literary approaches can be revealed, also new hypoteses can become available for further research. These three larger pieces of his work were published several times in his lifetime and all three of them are – according to the opinion of most readers and critics – common in mixing purely fictional and autobiographical features. The first part of this work is about Bánffy’s largest and most appreciated work, the ‘Erdélyi történet’ / ‘The Transylvanian Trilogy’ – which has been published many times in Hungary and worldwide as well. After summarizing the main topics of reception, interpretations, controversy and cultural influence, the next chapter attempts to develop new methods of interpretation and analysis. The key concepts are: contextual understanding of the biblical motto, understanding its functions, analyzing the forms and functions of the forms of remembrance and usage of anecdotic motifs. There are also a few thoughts about the style and linguistic perspective used by both the narrator and the characters of the novel. The second larger part of this paper is about two works of the author. The first one is called ‘Fortéjos Deák Boldizsár memoriáléja’ and the second is called ‘Emlékeimből’. The parallel interpretation of these texts focuses on the controversy between the two possible ways of reading these books: as fiction or non-fiction texts. In addition there is an important possibility to understand the connection between the appearance of masquerade or carnival (‘Carne Vale’) – the special time of feasts before Lent – and the role of metaphorical masks in the world of the books. The closing chapters of this part describe the possible methods of parallel reading of these books – and as a result it proves the twin-like nature of the texts. This is done by analyzing the role of narrators, the odd, seemingly randomized editing and comparing the lingual style of the two texts. In the Appendix detailed information can be found on the editions of the books studied in this paper.