Az oktatás nemcsak hazánkban, hanem a világ valamennyi országában kulcsfontosságúnak tekinthető mind az állam, mind pedig a társadalom szempontjából. Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam a Magyarországi oktatás fejlődésének történetét a II. világháború befejezését követő időszaktól napjainkig. Kitérek az általános kialakulására, az oktatást alakító tényezőkre, a külföldi hatásokra, részletezve az egyes iskolatípusokat. Elemezni kívánom az 1945-48 közötti időszak oktatási reformját megelőző különböző tervezeteket, az iskolák államosításával kapcsolatos törvény által hozott változást, és írok - az egyes iskolatípusokra tekintettel is – az ezt követő különféle reformokról. A rendszerváltást követő időszakon belül elemzem a köz- és felsőoktatás finanszírozási rendszerét, ezen belül is külön az egyházi és állami fenntartású intézményeket, amelynek bemutatásához az 2/1997. (IV. 24.) Alkotmánybírósági határozatot és a Vatikáni szerződést is megvizsgálom. A finanszírozás vizsgálata mellett részletesen kitérek az egyes iskolatípusok jellemzőire is. Nem képezi részét szakdolgozatomnak az oktatás szakképzésre vonatkozó része, illetve a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény, az alapfokú művészeti iskola, a kollégium, mivel ezek egy külön témát ölelnek fel. A köznevelés tekintetében nem térek ki külön a különleges bánásmódot igénylő és a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozó szabályozásra. Bemutatom a Bolognai folyamat létrejöttét, változásait és a rendszer által felállított képzési szinteket is, ezen kívül rávilágítok a rendszerben rejlő kritikus pontokra. Bár a jelenben zajlik, mégis lényegesnek tartom az elmúlt években lezajlott változások bemutatását is. Részletesen kitérek a nemzeti köznevelésről és a felsőoktatásról szóló törvények által hozott változásokra mind a közoktatás, mind a felsőoktatás tekintetében. Végül Hajdú-Bihar megye tekintetében 2014-2018-as időtartamra elfogadott megyei fejlesztési terv alapján elemzem a köznevelési feladatellátás átszervezésére vonatkozó főbb elveket, módszereket, az intézmények közül itt nem térek ki külön a szakközépiskolákra vonatkozó szabályozásra. Ezen kívül jellemzem a megyei felsőoktatást jelentő Debreceni Egyetem főbb feladatait.