A retinoblasztoma fehérje (Rb), az Akt-kináz, Erk-kináz és a Bcl-2 fehérje foszforiláltsági állapotának vizsgálata akut myeloid leukémiás és mielodiszpláziás szindrómás betegekben
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Irodalmi adatok alapján ismert, hogy az akut myeloid leukémia (AML) kialakulásában elsődleges szerepe van különböző jelátviteli útvonalak aktiválódásának a sejtciklust és proliferációt szabályozó fehérjék -pl. Erk-kináz, retinoblasztóma (Rb) fehérje- által. Antiapoptotikus fehérjék -pl. Bcl-2- mennyiségének növekedése és proapoptotikus jelátviteli folyamatok gátlása -pl. Akt-kináz- szintén leukémiához vezethet. Ezen útvonalak szabályozásában kiemelkedő szerepe van a fehérjék protein kinázok és -foszfatázok által történő reverzibilis foszforilációjának. Az Akt-, Erk-kináz, Rb- és Bcl-2 fehérjék bizonyos oldalláncokon foszforilálva a sejtek túlélését segítik elő. Konstitutív aktivációjuk az AML-es betegekben rövidebb teljes túléléshez vezethet. Több munkacsoport eredménye alapján feltételezhető, hogy a fenti fehérjék foszforilációja már a mielodiszpláziás szindrómában (MDS) szenvedő betegek is jelen lehet. Az MDS-esek kb. 30%-a később AML-be transzformálódhatnak. Célkitűzésünk az volt, hogy a fent említett fehérjék foszforilációs szintjét megvizsgáljuk AML-es és MDS-es betegektől származó leukocytákban. Összesen 31 AML-es és 16 MDS-es beteget vizsgáltunk 9 egészséges kontrollhoz viszonyítva. A fehérvérsejteket vér- vagy csontvelői mintából izoláltuk sűrűség gradiens centrifugálással. Lízis pufferrel való feltárást követően a fehérje mennyiségeket fotometriás módszerrel határoztuk meg 590 nm-en. A fehérjék szétválasztása és foszforiláltsági állapotának tanulmányozása Western-blot analízissel történt foszfospecifikus antitestek segítségével. Belső kontroll fehérjeként a glicerin-aldehid-foszfát-dehidrogenázt (GAPDH) használtuk. Az előhívás kemilumineszcensen történt Fluorchem programmal. A fehérjéket standardhoz viszonyítva azonosítottuk tömegük alapján. Eredményeink alapján az AML-es betegek 30%-ban volt észlelhető Rb-fehérje foszforiláció, az Akt 20%-ban, az Erk közel 40%-ban volt foszforilált állapotban. Ezzel szemben az egészséges kontrollokban nem lehetett foszforilációt kimutatni. Bcl-2 foszforilációt nem tudtunk kimutatni, viszont 3 beteg esetén a negatív kontrollhoz képest emelkedett Bcl-2 szintet figyeltünk meg. Néhány betegnél több fehérje foszforilációját is megfigyeltük egy időben. A betegség lefolyása során újabb proteinek foszforilálódhatnak, illetve el is tűnhetnek, így előre jelezhetik a progressziót vagy a kedvezőbb kimenetelt. Az MDS betegek esetén 5 esetben volt Erk foszforiláció, 3 esetben volt Akt foszforiláció és 3 esetben volt Rb foszforiláció kimutatható. Bcl-2 foszforilációt itt sem tudtunk kimutatni. 5 Kísérleteink eredményeit a klinikummal összevetve új prognosztikai faktorokra derülhet fény, melynek segítségével meghatározható az a betegcsoport, akiknek kináz inhibitorokkal kiegészítve a standard citosztatikus kezelését kedvezően befolyásolhatjuk a túlélésüket.