Bevezetés: Az unipoláris depresszió az egyik leggyakoribb és legmegterhelőbb pszichiátriai zavar. Mind genetikai, mind környezeti faktorok részt vesznek a kialakulásában. A leggyakoribb kezelési módjai a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia. Az antidepresszív gyógyszerek hatását a monoaminerg teóriával magyarázzák, de ez nem ad teljes választ a pszichoterápiák és az elektrokonvulzív terápia hatásmechanizmusára. Újabb elméletek szerint a depresszió kialakulásában fontos szerepe van a sejtszintű folyamatoknak, a neuroplaszticitásnak és a neuronhálózatok átépülésének. Célkitűzések: A diplomamunka célja összefoglalni a jelenlegi tudásunkat az unipoláris depresszió farmako- és pszichoterápiájának a hatásmechanizmusairól. Módszerek: A PubMed, ScienceDirect, Medline adatbázisok segítségével kerestem irodalmat a diplomamunkámhoz. A Debreceni Egyetem Kenézy Élettudományi Könyvtárában találtam meg a szükséges könyveket a témához. Megbeszélés: A feladatvégzés közbeni képalkotó vizsgálatok a depresszióban megnövekedett amydala-aktivitás csökkenését, a csökkent prefrontális kérgi aktivitás növekedését mutatták mindkét terápia hatására. A nyugalmi képalkotó vizsgálatok eredménye nem ilyen egyértelmű. A farmakoterápia primeren csökkenti a limbikus aktivitást és ez vezet a prefrontális aktivitás növekedéséhez (bottom-up hatás), a pszichoterápia pedig a prefrontális kontroll növelésén keresztül gátolja az amygdala túlzott aktivitását (top-down hatás). Az SSRI antidepresszívumok a szinaptikus szerotoninszintet növelik meg. A késői hatás a hangulatra lehet annak a következménye, hogy a preszinaptikus autoreceptorok deszenzitizációja szükséges a hatáshoz. Lehet, hogy a gyógyszerek által felfokozott neuroplaszticitás által lehetővé tett agyi neuronhálózatok átépülése szükséges hozzá. Emellett lehetséges, hogy a korai kognitív hatás, a pozitív érzelmi előítélet a kognitív terápiához hasonlóan javítja a hangulatot. A kombinált farmako- és pszichoterápia bizonyult a leghatékonyabbnak, a farmako- és pszichoterápia egyformán hatékonynak bizonyult, de a pszichoterápia hatása a kezelés befejezése után is védelmet nyújtott a tünetek visszatérése ellen. A páciensek 75%-a a pszichológiai kezelést részesítette előnyben.