Doktori értekezésemben az agrár- és vidékfejlesztési támogatások gazdasági-társadalmi hatásának a vizsgálatát végeztem el egy hátrányos helyzetű kistérségben. A szekunder kutatás során vizsgáltam a multifunkcionális mezőgazdaság fogalomkörét, amely még napjainkban is tudományos és politikai viták tárgyát képezi. Fontos kérdés a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása, amely a támogatási politikáknak is az egyik legfőbb kihívása. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások érdemi hajtóerőt jelenthetnek a vidéki jellegű járások fejlődésének a megindításában. A mezőgazdaság és vidék támogatását célzó agrár- és vidékfejlesztési támogatások felhasználása a kezdeti felkészületlenség ellenére számos új lehetőséget teremtett a gazdálkodók számára. A támogatások hatásával kapcsolatban eltérő megközelítések születtek. A dolgozat regionális dimenzióban térképezi fel a Sarkadi járásban tapasztalható gazdasági-társadalmi hatásokat. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások terén nagyfokú koncentráltság jellemző a Sarkadi járásban, míg a Dél-alföldi Régióban klasszikus eloszlást lehet tapasztalni. Ugyanakkor megállapítható, hogy 2007 és 2013 között kiegyenlítődött a koncentráció mind regionális, mind járási vonatkozásban. A települések fejlettségét mutató Komplex Fejlettségi Mutatószámok elemzéséből kiderül, hogy a települések megőrizték fejlettségbeli pozíciójukat a Dél-alföldi Régióban és kicsi a pozíció javítási lehetőségük. A Komplex Fejlettségi Mutatók és az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között kimutatható a szignifikáns ok-okozati kapcsolat. A mezőgazdasági vállalkozások mérlegadatainak elemzése során a forrásoldal tekintetében tapasztalható javuló tendencia. A vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi mutatók tekintetében nagyfokú hektikusság figyelhető meg, ugyanakkor a vállalkozások pozíciójavítási esélyei jelentősek. A támogatások az árbevétel arányos jövedelmezőséggel szignifikáns ok-okozati kapcsolatot mutatnak, és a mutatószámra pozitív hatást gyakorol az eredménytartalékkal együtt, míg a készletek és pénzeszközök együttes értéke negatív hatással bír. A Sarkadi járás támogatásban részesülő gazdálkodói körében az egységes területalapú támogatás a meghatározó támogatási forma, háttérbe szorítva a beruházási és fejlesztési támogatásokat. A gazdálkodók egyes szocio-demográfiai jellemzői és a támogatások megítélése között szignifikáns kapcsolat van és a települések, valamint gazdálkodók egy főre eső nettó jövedelme alapján mind a települések, mind pedig a gazdálkodók szegmentálhatók.

In this work, I studied the economic and social outcomes of agricultural and rural development subsidies in a disadvantaged subregion. During my secondary research activities, I investigated the concept of multifunctional agriculture that even today is in the focal point of scientific and political debates. An important question is how to make up for the negative gap that is ahead of disadvantaged subregions, which is one of the key challenges of our subsidization policy, too. Agricultural and rural development subsidies can function as real drives in launching districts of rural characteristics in their paths of development. In spite of the initial lack of preparedness, the use of agricultural and rural development subsidies designed to support agriculture and the countryside opened up a number of new options for farmers and businesses. Concerning the outcomes of the subsidies, however, various approaches have been drawn up. This study has mapped up the economic and social effects that have been experienced in the Sarkad District in regional dimensions. In the field of agricultural and rural development subsidies, the Sarkad District can be characterized by a strongly concentrated pattern, while in the South Great Plain Region classic distribution can be seen, and at the same time it can be ascertained that from 2007 until 2013 the given concentration was evenly dissolved both regionally and across the district. The analysis of the Complex Development Index showing the development rate of settlements has pointed out that the settlements have preserved their positions in development in the South Great Plain Region, and there are just minor opportunities to improve their positions. A significant cause and effect correlation can be found between the Complex Development Index and the agricultural, rural development subsidies. During the analysis of the balance sheet data of agricultural enterprises, improving tendencies can be observed in liabilities. The indicators of property, financial and income standing can be described by strongly hectic fluctuations, still the chances of the businesses to improve their positions are considerable. Subsidies tend to be in a significant cause and effect correlation with return on sales, and it has a positive influence on the indicator alongside the profit reserve, whereas the combined value of inventories and liquid assets has a negative impact. Among the farmers and businesses receiving subsidies in the Sarkad District, the dominant form of subsidization is the single area payment scheme, which pushes investment and development subsidies to the background. There are significant correlations between certain socio-demographic characteristics of the businesses and the grant awards, while on the basis of the per capital net incomes of the businesses both settlements and farmers can be segmented.