Az elvárások és a hanginger szerepe a binaurális ütemek fenomenológiai hatásaiban

Absztrakt

Bevezetés: A binaurális ütemek akkor jönnek létre, ha a két kissé eltérő frekvenciájú hangot egyszerre hallunk. A pszichológiai hatásaik miatt a binaurális ütemek növekvő fogyasztó és médiaérdekelődésre tettek szert. A fejlesztők és a forgalmazók szerint a binaurális ütemek az agyi frekvencia-követő válasz miatt képesek megváltoztatni az agykérgi aktivitást, és így megváltozott tudatállapotokat kiváltani. Habár a feltételezett hatásmechanizmust tudományos bizonyítékokkal nem támasztották alá, a klinikai vizsgálatok és a fogyasztók beszámolói szerint a binaurális ütemek alkalmasak a szubjektív élmények megváltoztatására. Ebben a dolgozatban két kísérletet mutatunk be, amelyekben megvizsgáltuk, hogy a binaurális ütemek alkalmasak-e a szubjektív élmények jelentős mértékű megváltoztatására és milyen faktorok befolyásolják a változásokat. Célkitűzések: Az első kísérlet elsődleges célja volt megállapítani, hogy vajon a binaurális ütemek alkalmasak-e megváltozott tudatállapotok kiváltására, és ha igen, hogyan változnak meg a szubjektív élmények. Ezen kívül megvizsgáltuk, hogy az instrukcióknak mi a szerepe az élményváltozásokban. A második kísérletben arra voltunk kíváncsiak, hogy más akusztikai tulajdonságú hangok is képesek-e kiváltani az élmények változásait és hogy mi a szerepe a bevonódásnak. Résztvevők: Az első kísérletben 109, a másodikban 158 egyetemi hallgató vett részt. Módszerek: A szubjektív élmények mérését élményfeltáró kérdőívvel (PCI) és nyílt végű kérdésekre adott válaszok tartalomelemzésével (a Regresszív Képzeleti Szótár alapján) végeztük, mindkét kísérlet esetében. Az első kísérlet egy randomizált, vak, önkontrollos elrendezésben valósult meg. A két kísérleti hangot egy internetes forgalmazó (I-Doser) honlapjáról választottuk ki. A forgalmazó szerint az egyik hang hallgatása során a hallgatók félelmet, haragot vagy dühöt élhetnek át, amíg a másik hang hatására pozitív érzelmeket és boldogságot élhetnek át. A résztvevőket 3 csoportba osztottuk. Az első (A) csoport a hangokat a forgalmazó eredeti instrukcióival hallgatta, a második (B) csoportban felcseréltük a hangokhoz tartozó instrukciókat, amíg a harmadik (C) csoportban csak általános instrukciókat adtunk a résztvevőknek. Minden résztvevő két alaklommal vett részt a kísérleten és minden kísérleten egy kontroll és egy kísérleti helyzet adatait rögzítettük. A kontroll helyzetben arra kértük a résztvevőket, hogy becsukott szemmel üljenek 5 percig, majd töltsék ki a PCI kérdőívet. Ezután következett a kísérleti helyzet. A második kísérletben randomizált, vak, személyek közötti faktorokat vizsgáló elrendezést alkalmaztunk, csoportos helyzetben. A résztvevőket 3 különböző csoportba soroltuk. Az elsőben (A) binaurális, a másodikban (B) monaurális, a harmadikban (C) izokronikus ütemeket hallgattak a résztvevők. A monaurális és binaurális hangok esetén 1.5 Hz-es frekvenciát használtunk, amíg az izokronikus ütemek ennek megfelelően 90-es percenkénti ütésszámmal szóltak (1.5 Hz = 90 BPM). Eredmények: Az első kísérlet eredményei szerint a kontroll helyzethez viszonyítva a kísérleti helyzetben a PCI kérdőív 5 összefoglaló faktorából 4 esetében szignifikáns növekedés volt kimutatható, ezek a disszociált kontroll (p<0.001), a belső folyamatokra irányuló figyelem (p<0.0001), valamint a pozitív (p<0.0001) és negatív érzelmek (p<0.001). Az instrukciók hatásainak elemzéséből kiderül, hogy az instrukciók főhatása kimutatható mind a kérdőív, mind a tartalomelemzés esetében. Az instrukciók hatása a kérdőív adatai alapján szignifikáns a pozitív (p=0.004) és negatív (p=0.004) érzelmek esetében, a tartalomelemzés szerint pedig pozitív érzelmek (p=0.001) és a szorongás (p=0.038) skálákon. A második kísérlet eredményei szerint a különböző hangok nem befolyásolták az átélteket, sem a kérdőív, sem a tartalomelemzés adatai esetében. Következtetések: Az első kísérlet eredményei alapján a binaurális ütemek alkalmasak a szubjektív élmények jelentős mértékű megváltoztatására, az élményváltozásokat pedig az előzetes instrukciók befolyásolják. Ha a résztvevők azt az instrukciót kapják, hogy pozitív élményeket fognak átélni, ennek megfelelően, valószínűleg pozitív tapasztalatokat fognak átélni a hangok hatására. A kísérletek eredményei alapján sem a binaurális ütemek frekvenciatartománya, sem a speciális akusztikai tulajdonságai nem befolyásolják lényegesen az átélt élményeket. A korábbi szakirodalmi adatokkal összhangban, eredményeink alátámasztják, hogy a monoton hangingerek alkalmasak a kognitív és érzelmi folyamatok megváltoztatására és transz-szerű állapotok kiváltására.

Introduction: Binaural beats occur when two sounds with slightly different frequencies are presented. Due to the psychological effects binaural beats had received accentuated attention on both the markets of consuming and media. According to the developers and distributors, binaural beats evoke change of the brain’s frequency following response that has an impact on the activity of the cerebral cortex, and as a result the desired change in the state of the mind is reached. However, the assumed mode of action is not supported by strong scientific research evidence, anecdotal and research data suggest that binaural beats have an effect on subjective experiences. In this dissertation we present two experiments in which we have examined whether binaural beats are capable of altering subjective experiences and what factors affect these alterations. Objectives: In the first experiment our primary objective was to assess whether binaural beats can generate altered state of consciousness and if they do, what kind of subjective changes are associated with them. Our secondary objective was to investigate the effect of the instructions on subjective experiences. In the second experiment we studied whether sounds with different acoustical properties have significant differences regarding subjective experiences and how the absorption of the participants influences the experiences. Participants: 109 university students participated in the first and 158 students in the second experiment. Methods: To measure subjective experiences we used the Phenomenology of Consciousness Inventory (PCI) and the content analysis of reports on open ended questions according to the Regressive Imagery Dictionary (RID) on both trials. The first trial is a randomized, blind, self-controlled study. Two different sounds were selected from the webpage of an online distributor (I-Doser). According to the producer, during the listening of the first sound listeners may experience fear, fury and anger, and the other sound is capable of evoking positive emotions and happiness. Participants were divided into 3 groups. Group A got the test sounds with the original instructions, which showed resemblance to the descriptions on the internet. For group B we reversed the instructions. Group C got only general instructions. We have applied 1 baseline and 1 experimental setting in two sessions for each participant. In the baseline setting, we asked the participants to sit with their eyes closed for five minutes and report their experiences on the PCI. Then, we told them that they are going to hear binaural sounds which may cause experience alterations. The second experiment was a randomized, blind, between subject study design in a group setting. Each participant was randomly assigned into different sound groups. Group A got binaural, group B got monaural and group C got isochronic beat sounds to listen. We employed 1.5 Hz binaural and monaural beats. Isochronic beats were heard in a 90 beat per minute level (1.5 Hz = 90 BPM). Results: According to the results of the first trial, compared to the baseline in the experimental situation the four resuming factors in PCI increased significantly: dissociative control (p<0.001), attention to internal processes (p<0.0001), positive (p<0.0001) and negative emotions (p<0.001). According to the analysis of the effect of instruction we identified the main effect of instruction both on PCI and content analysis. The effect of instruction was significant on the positive (p=0.004) and negative emotion (p=0.004) summing factors in the case of the PCI and on positive emotions (p=0.001) and anxiety (p=0.038) in the case of the RID. Neither the effect of different sounds, nor the interactions of the sounds and instructions were significant. According to the results of the second trial, the experiences were unaffected by the sound stimuli provided to the listeners (r=0.845) neither in the case of PCI, nor in the content analysis data. Conclusions: Results of the first experiment suggested that binaural sounds are able to evoke significant changes of subjective experiences. Based on the results of the first analysis, instructions affected subjective experiences. If participants were given instructions that they will have positive experiences, in concordance with this, they would rather report positive experiences. According to the results of both trials neither the frequency range of binaural beats, nor their special acoustical characteristics influenced significantly the subjective experiences. Our result showed - as previous experiments did -, that monotonous sound stimuli are able to change cognitive and emotional processes and produce trance-like sates.

Leírás
Kulcsszavak
binaurális, monoton hang, elvárások, fenomenológia, szubjektív élményekbinaural, monotonous sound, phenomenology, subjective experiences
Forrás