Doktori értekezésem középpontjában tenyészkocák élettartamát és életteljesítményét befolyásoló termelési és gazdasági tényezők kockázati szempontú értékelése állt. Ehhez a dolgozatomban a túlélés elemzés és a szimulációs modellezés segítségével vizsgáltam a tenyészkocák selejtezéséhez vezető problémákat, a kocaszállón lévő padozat eltéréséből adódó hatásokat, valamint az intenzív nevelés következtében kialakult nagyobb testtömeg kockázati értékét; mindemellett modellezés során a jövedelmezőséget befolyásoló termelési és piaci tényezők kockázati rangsorolását végeztem el. Az adatgyűjtés keretében két tenyészsüldő előállító telepről 4359 leselejtezett tenyészállat adatához jutottam hozzá, melyek a telepeken vezetett tenyésztési programból voltak elérhetőek. Továbbá egy hízóalapanyag előállító telepről 1270 leselejtezett tenyészállat termelési adatait gyűjtöttem be, a tenyésztési program, valamint az üzemi sajátteljesítmény vizsgálat (ÜSTV) papír alapon rögzített jegyzőkönyveiből. Emellett a telepekre vonatkozó technológiai adatok felvételezésére is sor került, kiegészülve további hét hízóalapanyag előállító telep telepi, technológiai és gazdasági adatával. A selejtezési okok vizsgálata során megállapítottam, hogy a leggyakoribb selejtezéshez vezető problémák a termékenységgel kapcsolatban fellépő gondok voltak. Nagyság szerint a következő sorrendet figyeltem meg a túlélési valószínűség szempontjából: termékenységi problémák, elhullás és kényszervágás, lábszerkezeti problémák, szaporasági problémák, öregség. A két eltérő padozattípusú telepen tartott tenyészkocák esetében számszerűen bizonyítottam, hogy a szalmával borított betonpadozaton tartott kocák szaporodási és lábszerkezeti problémák okozta selejtezési kockázata jelentősen kisebb, mint a rácspadozaton tartott kocák selejtezési kockázata. A nevelés intenzitás hatásának vizsgálata során megállapítottam, hogy a legalább 5 fialást megélt kocáknál az optimálisnál nagyobb testtömegű egyedek szignifikánsan kisebb túlélési valószínűséggel és alacsonyabb fialási átlagértékekkel is rendelkeznek, mint az optimális testtömegű kocák. A hízóalapanyag előállító telepek telepi értékeit figyelembe véve elkészítettem egy olyan sertéstelepi szimulációs modellt, amelybe a különböző kockázati tényezők beépítésével előrejelzés adható a kocatartás és malacnevelés jövedelmezőségi mutatóira. Az általam lefuttatott modell eredményei alapján kimutattam, hogy a termelési (naturális) tényezők közül a fialási átlag és a malacok takarmány fogyasztásának ingadozása a legmeghatározóbb a telep jövedelmezőségére vonatkozóan, míg a piaci tényezők közül a malac takarmányár, valamint a süldő értékesítési ár rendelkezik a legnagyobb kockázati értékkel. Eredményeim alapján az egyik legfontosabb javaslat, hogy szükségszerű a kocák életteljesítményének állomány szintű vizsgálata a termelés növelése és a sertéságazat fejlődése érdekében.

In my doctoral thesis, the production-related and economic factors affecting the life span and lifetime performance of breeding sows were examined from the aspect of risk. In order to perform this examination, I analysed the problems leading to the culling of breeding sows, the impacts of differences in the flooring of the sow barn and the risk value of higher body weight resulting from intensive rearing with the method of survival analysis and simulation modelling. In addition, during the course of modelling, I performed the risk-related ranking of production and market factors affecting profitability. Within the framework of data collection, I was provided the data of 4359 culled breeding pigs from two breeding rearing pig production farms. These data were retrieved from the production program managed at the farms. Furthermore, I collected the production data of 1270 culled breeding pigs from the production program and the paper-based reports of the on-farm performance testing of a fattening pig production farm. In addition, I collected the technological data of these farms, supplemented by the on-farm, technological and economic data of seven more fattening pig production farms. During the examination of culling reasons, I concluded that the most frequent problems leading to culling were in connection with fertility, which, together with prolificacy problems, represented 44% of cullings. I observed the following rank from the aspect of survival probability: fertility problems, culling and casualty slaughter, feet structure problems, prolificacy problems, old age. In the case of breeding sows reared on farms with the two different flooring types, I came up with the quantified conclusion that the culling risk due to reproduction and feet structure problems is significantly lower in the case of straw-covered concrete flooring than slated flooring. During the examination of the intensity of husbandry, I concluded that the sows which farrowed at least five times, pigs that have higher than optimal body weight have lower survival probability and lower farrowing average values than sows which have optimal body weight. Based on the on-farm values of fattening pig production farms, I prepared a pig farm simulation model that can predict the profitability indexes of sow and rearing pig management with the integration of various risk factors. Based on the outcomes of the model I ran, I demonstrated that the average farrowing rate and the fluctuation of piglets’ fodder consumption are the most significant production (natural) factors with regard to the profitability of the farm, while fodder prices and rearing pig sales prices are the main market factors which have the highest risk value. Based on my findings, one of the main recommendations is to perform the population-level examination of the lifetime performance of sows in order to increase production and to develop the pig sector.