Kutatásomban hátrányos és nem hátrányos helyzetű 4-8. osztályos tanulók érzelmi intelligenciáját és szociometriai helyzetét hasonlítottam össze. Az érzelmi intelligencia mérésére az Oláh Attila, Nagy Henriett és Tóth Kinga által szerkesztett, 10-15 éves korosztály számára készült Képes érzelmi intelligencia tesztet használtam. A szociometriai felmérést pedig Moreno gyakorlati megfontolásait követve végeztem el. Eredményeim alátámasztották feltételezésemet, miszerint a hátrányos helyzetű gyerekek kedvezőtlenebb társas pozíciót képviselnek az osztályközösségükben a nem hátrányos helyzetű gyerekekhez képest, valamint igazolást nyert hipotézisem, amely szerint az érzelmi intelligencia fontos szerepet játszik a szociometriai helyzet alakulásában. Azok a gyerekek, akik az osztályukban magas elfogadottságot mutatnak, szignifikánsan magasabb érzelmi intelligenciával rendelkeznek, mint az átlagos szociometriai helyzetű, illetve a magas elutasítottságú gyerekek. Nem igazolódott a szociális helyzet és az érzelmi intelligencia összefüggéseire vonatkozó hipotézisem, vagyis jelen vizsgálat eredményei szerint, az általam vizsgált mintán a hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyerekek érzelmi intelligenciája között nem tapasztaltam szignifikáns különbséget. Következtetéseim szerint a hátrányos helyzetűek komoly beilleszkedési problémákkal küzdenek az osztályközösségükben. Kutatási eredményeim alapján úgy gondolom az érzelmi intelligencia fejlesztése a szociometriai helyzet javításának egy lehetséges eszköze lehet.