A dolgozat az időjárás elorejelzésben használt statisztikai utófeldolgozásról, az ensemble használatára épülő modellekről, speciálisan a BMA algoritmusról, valamint annak használatáról szól. A 3. fejezetben megismerkedünk a BMA algoritmus alapötletével, mely szerint a modellezésre az ensemble segítségével definiált keverékeloszlást használunk. Megismerjük a BMA eljárás menetét, ezen belül a maximum likelihood becslés elvégzésére használt „EM” algoritmus használatának módját, majd a 2.1. alfejezet során több gyakorlatban jól használható mutatószámot, melyek segítségével vizsgálhatjuk az előrejelző eljárásunk pontosságát.

A diplomamunka további részében speciálisan a hőmérséklet és a szélsebesség paraméterekre vonatkozó eljárásokat ismertünk meg. Elsőként a 3. fejezet folyamán a hőmérséklet modellezésére szolgáló normális eloszlást használó modellt tanulmányozzuk, kitérve a modellhez szükséges paraméterek becslésére. Ezt követően a szélsebesség modellezésére szolgáló gamma, illetve csonkított normális eloszlást használó BMA eljárást vizsgáljuk meg részletesebben. A dolgozat utolsó részében két konkrét adatsort vizsgálunk, ezek közül az első a Magyarország 10 nagyobb városának hőmérséklet adatait, a második pedig ugyanazon városok szélsebesség adatait tartalmazza. Ezek közül elsőként a hőmérséklet adatokra illesztünk két normális eloszlás használó modellt, és készítünk hozzá 42 órás előrejelzést, majd vizsgáltuk az előrejelzések pontosságát. A fejezet második részében a szélsebességre vonatkozó adatsort vizsgáljuk és illesztünk rá két gamma eloszlást használó modellt, majd vizsgáljuk az ezen modellek által nyert 42 órás előrejelzések pontosságát.