A dolgozat fő kérdése az, hogy a tanárok, kreatív diákokkal szembeni negatív véleménye hatással van-e a diákok által készített kreatív termék értékelésére. A tanárok ugyanis paradox módon viszonyulnak a kreativitáshoz: elméletben támogatják azt és a kreatív diákokat, a gyakorlatban viszont elítélik a magasabb kreativitással együtt járó személyiségbeli és viselkedéses jellemzőket. Ennek megoldására javasolták, hogy a kreatív személyek helyett az értékelés fókusza kerüljön át a kreatív termékekre. Ehhez a funkcionális kreativitás elméletét javasolják, melynek lényege, hogy a kreatív terméknek nem elég újszerűnek lennie, a hatékonyság legalább ilyen fontos, hogy valódi kreativitásról beszélhessünk. A vizsgálat során a tanárok két terméket értékeltek, de más információjuk volt a termékek készítőjéről. Az egyik leírás szerint a magasabb szintű kreativitású személyekre jellemző személyiségű diák készítette a terméket, a másik leírás szerint pedig ennek ellenkezője. Kontrollcsoporttal is sor került adatfelvételre, ugyan ezen elrendezés szerint. Az eredmények szerint a tanárok tendenciaszerűen rosszabbul értékelték a kreatív személyiségű, de számukra zavaró diák termékeit, mint a kontrollcsoport. Valamint a pályán eltöltött idő tendenciaszerűen rosszabb értékeléshez vezetett a kreatív termékeknél, mind a két leírás esetén. Így feltételezhető, hogy a kreatív termékekre fókuszálás önmagában nem szünteti meg a tanárok kreativitással szembeni negatív beállítódásának hatását.