A májcirrhosis a leggyakoribb szerzett immundeficiens állapot, ami a különböző bakteriális fertőzésekkel szemben csökkent ellenálló képességet jelent. Az infekciók során a baktériumok és a felszabaduló gyulladásos mediátorok elősegítik a máj működésének romlását és a különféle, súlyos szövődmények kialakulását, jelentősen növelve a betegek mortalitását. Munkánk során egy klinikailag jól karakterizált, prospektív módon követett májcirrhosisos betegcsoporton teszteltünk egy a fertőzések kimutatására illetve előrejelzésére alkalmas új markert. Ezt egy nemrégiben kifejlesztett monoklonális ellenanyag alapú protein array (QP69) segítségével azonosítottuk, melynek plazma szintje számottevően magasabb volt bakteriális infekció jelenlétében cirrhosisos betegek poolozott mintáin mérve. Ezt az antitestet használva a kutatás első részében egy inhibíciós ELISA-t állítottunk be. A BSI01 antitest befogásához egy kecske anti-egér immunglobulin elsődleges antitestet alkalmaztunk, ami jelentősen növelte a rendszer érzékenységét. A fejlesztés során optimalizáltuk ezen antitestek koncentrációját (10 illetve 2 µg/mL), majd a biotinált plazma tracer (0,75 µg/mL) és a biotinált antigéneket detektáló streptavidin-peroxidáz konjugátum hígításait (7500x-os), illetve a mintahígitást (2000x-es). Az új ELISA intra- és inter-assay variabilitása (<5% és <10%) elfogadható volt. Második lépésben 133 fertőzés nélküli és 68 fertőzéssel bíró cirrhosisos beteg plazmamintáját teszteltük le az optimalizált ELISA segítségével és szignifikáns (p<0,0001) különbséget tapasztaltunk [ODminta/ODmax% fertőzés nélkül 54,7% (44,2-67,6%), fertőzéssel 46,9% (28,5-60,8%)]. A ROC analízis mérsékelt hatékonyságot mutatott (ROC-AUC: 0,647). A betegség súlyosságát figyelembe véve leghatékonyabbnak a Child B csoportban bizonyult a teszt (ROC-AUC: 0,734). Megvizsgáltuk az ELISA eredmények és a betegek mintáiban mért ismert markerek koncentrációjának összefüggését és szignifikáns volt a korreláció a CRP, PCT, Presepsin és Neutrophil% paraméterekkel (R=-0,184 - -0,399; p<0,01 - 0,0001), ami azt jelzi, hogy ez az antigén is nagy valószínűséggel akut fázis fehérje. Végül analizáltuk a rövidtávú túlélés és az ELISA marker összefüggését, de úgy tűnik, hogy ez a paraméter nem használható prognosztikai célra. Összevetve egyéb gyulladásos markerekkel a tesztelt új paraméter hatékonysága önmagában rosszabb a cirrhosishoz társuló fertőzések detektálásában, azonban használható lehet esetleg több paramétert összefogó kompozit score-ok kialakításában.