A szennyvíztisztítási rendszerek kialakítása a lakossági környezet-fejlesztés függvényében folyamatosan változik. A technológiai fejlettség következtében egyre több település csatornázottsága valósul meg. A környezet tervezés legfőbb eszközeihez tartozik a jelenkori trendek vizsgálata, a potenciális változások lehetséges integrációja, valamint a pozitív hozadékú jövőbeli tervek és stratégiák felismerése. A fejlesztési tervek többnyire a funkcionális méretek növelésére összpontosulnak. A jövőre vonatkozó becsléseknél fontos figyelembe venni a terület vízgazdálkodási tervezetét is. Kockázati tényezők figyelmen kívül hagyása egy szennyvíztelep alul- vagy túl- terheltségét okozhatják. Új telepek létrehozásánál fontos kritérium rendszereknek kell teljesülnie, amelyek indokolnak egy teljesen új telep felépítését. Nagy költségvonzatuk van, valamint társadalmi szempontból egy létesítményt kell átadni a közösségnek. A Hajdúhadház - Téglás közös szennyvíztisztító telep vizsgálata során arra kerestem válaszokat, hogy melyek azok a szennyvíz források, melyek kritikus mértékben képesek befolyásolni a telep működését. Túlterhelt állapotok voltak megfigyelhetőek a vizsgált periódus alatt elsősorban február, március és április hónapokban. A szippantott szennyvíz mennyisége nem volt összefüggésbe hozható a túlterheléses állapotokkal. A túlterhelés oka egyértelműen az esővíz többlet mennyiségének tudható be. A telep kapacitásának 85%-s kihasználtságig (1700 m3/nap) bezárólag képes garantálni a vizsgált paraméterek határérték alatti koncentrációját. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található tizennégy különböző kapacitású és technológiát alkalmazó szennyvíztisztító telep tisztítási hatékonyságait vizsgáltam. A kapott eredményeket rangsorolni szeretném technológia szerint figyelembe véve a telepek kapacitását és kihasználtságát. Az általános C:N:P arány 50:9:1 volt a beérkező szennyvíz esetében, ami meggátolta a normális lebontás hatékonyságát. Ez a kis arányszám visszafogta azon tisztítási folyamatokat, melyek a hozzáférhető szerveranyag tartalom mennyiségével skálázódnak. Az SBR típusú rendszerek hatékonysága csökkent, ha a fogadott szennyvíz mennyisége növekedett, és meghaladta a napi 100 m3-t. A hagyományos aktív iszapos rendszerek hatékonyabban teljesítettek, ha a beérkező szennyvíz napi mennyisége nagy volt. Rekonstrukciós eljárás keretében a Debreceni szennyvíztelep próbaüzeme zajlott. A víz kémia és fizikai paramétereinek vizsgálatával hatékonysági mutatókat alkalmaztam, amelyek segítségével leírhatóvá váltak a telepen zajló beavatkozások eredményei, és azok időrendi lefolyása. A próbaüzem ideje alatt a szennyvíztisztítás hatékonysága folyamatosan emelkedett. Az ammónia lebontás jó hatásfokkal működött, de a nitrát koncentráció ezzel párhuzamosan emelkedett is. A levegőztető medencék kapacitása elegendő a szennyvíz ammónium eltávolítására. A telep önmagában véve nem képes az összes foszfor mennyiséget maradéktalanul biológiai úton eltávolítani, emiatt vas-sót kell adagolni. Nyíregyháza 2. számú szennyvíztisztító telep próbaüzemi vizsgálata alatt törekedtem megállapítani azt az időküszöböt, amelynél a telep biológiai lebontása eléri a közel maximális hatékonyságot. Továbbá, szeretném meghatározni azokat a paramétereket, amelyek kritikusak a vizsgálatok során, a beállítás érdekében. Hatékonysági mutatókkal, ezen túlmenően törekedtem a telep próbaüzemi teljesítményét értékelni. A telep a próbaüzem hat hónapja alatt megfelelően működött. A biológiai tápanyaglebontás reakcióidejét a próbaüzem beindulásának kezdetétől számított 30 napra állapítottuk meg. A kritikus paraméterek meghatározásához a távozó víz mintákból, a foszfor kivételével, minden esetben mértük a kiválasztott paramétereket. A vizsgált iszap mintákból megállapítottuk, hogy a legfontosabb paraméter a szárazanyag tartalom, ezt követte a nitrát és ammónia meghatározás. A pH és szerves anyag meghatározás akkor vált fontossá, amikor a szárazanyag mennyisége már indokolttá tette az iszap elvétel és a rothasztó tornyok beüzemelés feladatkörét.

Wastewater treatment systems constantly evolve with social environment. Due to technological development more and more settlements have their sewerage systems constructed. The most important tools of environmental planning are recent trend analysis, taking potential changes into account and understanding the positive prospects of the plans and strategies. The development plans usually aim to increase the functional size of a treatment plant. The water management of the given area should also be considered in estimating future effects. Underestimating risks might cause a treatment plant to be over or under loaded. Building new treatment plants are required to be justified by demand because it is a high cost commitment and the new infrastructure has to fit the community.

At the Hajdúhadház - Téglás wastewater treatment plant I have conducted research in order to find sewage sources that may have a negative impact on the operation of the plant. Hydraulic overloads were frequent during the time of investigation, primarily in February, March and April. The amount of septic sewage could not be associated with hydraulic overloads. The hydraulic overloads could be clearly connected to rainfall events. The plant could guarantee effluent concentration results below limitations using only 85% (1700 m3/day) of the theoretical maximum capacity.

I have investigated the efficiency of fourteen wastewater treatment plants with different capacities and technologies in the county of Szabolcs-Szatmár-Bereg. I would like to rank these treatment plants by the technology with respect to maximum capacity and utilized capacity. Average C:N:P proportion was 50:9:1 in the influent sewage, which limited the efficiency of biodegradation. This low ration gradually held back those treatment steps that primarily scale with easily available organic matter. The efficiencies of the SBR technology decreased when the amount of influent water increased and exceeded 100 m3/day. The plants using conventional active sludge technology achieved higher efficiencies when the amount of influent sewage was high. After the reconstruction of the wastewater treatment plant of Debrecen a test phase was conducted. I have applied efficiency indexes to the measured physical and chemical parameters which allowed following the results of the operation course and determining their trend line. During test phase the treatment efficiency gradually increased Ammonium removal functioned properly but the nitrate concentration increased along with that. The treatment plant could not remove the phosphorus concentration solely relying on biological removal forcing the operators to add ferric chloride.

Duringthe test phase of the Nyíregyháza 2. wastewater treatment plant I was working to determine the minimum time necessary for the plant to reach its full efficiency in biological treatment. Furthermore, I would like to determine the parameters that are critical through the investigation for good operation practice. By using efficiency indexes I would like to also assess the performance of the plant. The wastewater treatment plant functioned properly during the six months of the test phase. The reaction time of the biological nutrient removal was determined to be 30 days. From the designed parameters in the effluent water that were chosen to determine the critical parameters for operation, only the phosphorus was not measured all the time. In the case of the sludge samples the dry matter content was determined as the most important parameter followed by nitrate and ammonium. The pH and organic matter content parameters only became important, when the sludge removal process and the digester towers were initiated.