Jelen értekezés a 16. században a Wittenbergi Egyetemen tanuló magyarországi diákokhoz köthető szövegtípus, a propemptikon (búcsúztatóvers) vizsgálatát vállalja. A coetus alapításának éve, valamint a matrikula Debrecenbe kerülése alakította ki a kronológiai keretet (1555-1613). A respublica litteraria rendszeréhez kapcsolódnak a nyomtatványok, ennek a módját járják körül az egyes fejezetek. A propemptikon szövegtípusának jellegzetessége, hogy utazásra készül. Emiatt lényeges a peregrináció megítélése a korszakban. Számtalan elméleti szöveg jellemzi az utazást, annak helyes módját, lehetséges problémáit. A dolgozatban vizsgált utazási szövegek Wittenberghez kötődnek, és az ideális peregrinációt mutatják be, igen eltérő céllal és olvasóközönséggel. Az utazás témájának körbejárását követően tér rá az értekezés a búcsúztatóvers szakirodalmi hátterének ismertetésére. A kutatás és a forráslehetőségek mellett bemutatom a kora újkori előfordulását a propemptikonnak, ez ugyanis nincs teljesen párhuzamban a szakirodalmi megközelítéssel. A historiográfiai fejezet után a búcsúztatóvers változataira hozok példákat. A fejezet egyrészt bemutatja a lehetőségeket, másrészt a magyarországi diákokhoz író professzorok, nyomdászok áttekintését is nyújtja. A dolgozat utolsó előtti fejezete a wittenbergi diákok propemptikonjait tárgyalja részleteiben. A szövegek nagy hangsúlyt fektetnek a baráti kötelék ábrázolására, így ezt a szempontot érvényesítettem az első alfejezetekben. A barátság megtartásához kapcsolódó emlékezés, az emlékezet szerepe a szövegekben, valamint a poétikai jellemzők is előkerülnek. A mitológiai párhuzamok vizsgálata is megmutatja milyen nagy szerepet kaptak az oktatásban az antik auktorok, az elemzések során újra és újra előtérbe kerülnek a felhasznált antik auktorok, leginkább Vergilius munkái. A fejezet második blokkjában a toposzok használatát vizsgálja az értekezés, leginkább arra összpontosítva, hogy a jellegzetes toposzok, mint a fertilitas Pannoniae, vagy a propugnaculum Christianitatis milyen változatokban jelennek meg, és hogyan épülnek be a búcsúztatásokba. A dolgozat összességében arra tesz kísérletet, hogy egy behatárolt időintervallum alatt keletkezett szövegek poétikai jellemzői segítségével mutasson rá arra, hogyan alkalmazták a tanult ismereteket egy csoport tagjai, amennyiben reprezentációs célokra kívánták felhasználni azokat.

The thesis intends to examine the valedictory poems written by Hungarian students in the University of Wittenberg in the 16th century. Our chronological parameters based on the foundation of Hungarian Coetus (1555) and by the return of the register to Debrecen (1613). The prints are connected to the so-called respublica litteraria, the chapters of the doctoral thesis examine this theme from different angles. One of the crucial features of the valedictory poem that it is about travel, and it is published because of the beginning of a journey. Because of that 16th century knowledge on travel and especially on educational travel cannot be ignored in the thesis. Many theoretical works and texts introduce travel, the ideal travel method, the best places, and the possible problems. The proved texts are connected to Wittenberg, and they show various meanings of the ideal journey to the reader. However they were written with different aims, and they implicate different ideal readers. Following the discussion on travel and travel literature the next chapter sums up results of the studies regarding valedictory poems. Besides the latest studies I take a detour in the field of 16th century poetic works, because of the different takes on the valedictory poem in the 16th and the 20th century. In order to show the contemporary context of the valedictory poems, the doctoral thesis looks at some texts written and published in the 16th century Germany. On one hand the chapter relies primarily upon German examples, on the other hand gives a general survey on the printers and teachers connected with the Hungarian coetus. After the external context I look more closely at the internal factors, which define the literary activity of the Hungarian students. The narrative based on the themes of friendship, and return to homeland recurring in the writings of 16th century Hungarian students, and the concept is inseparable from memory. Furthermore these ideas are mixed with mythological parallels (mythical friendships like Aeneas and Achates) and rhetorical themes. The doctoral thesis studies the emerging cultural construction, which coexisted with other narratives and the various poetical strategies. The mythological parallels show the role of antique writers in education, and during the interpretations they return again and again, especially the works of Virgil. In the second part of the chapter the thesis studies the use of topos, mainly the most popular ones, like fertilitas Pannoniae and propugnaculum Christianitatis: which kind of varieties and how they are used in the valedictory poems. On the whole the texts in these timeframe reveal how the education and humanist knowledge were used and transformed by a group in order to enter respublica litteraria on some level.