2008-2010 között egy román és magyar kutatási téma keretében vizsgáltam Dobrogea-Bărăgan vidékéről, 16 típusú talajról származó 35 talajmintát, 35 darab búzanövényt és 35 darab búzamag minta összesszelén-tartalmát, talajminták pH-ját és szervesanyag-tartalmát. 2009-ben és 2010-ben pedig a Csíki medencében, 16 ugyanolyan talajtípusról származó 48-48 darab, búzanövény és búzamag összesszelén- és SeMet-tartalmát és 48 darab talaj pH-ját és szervesanyag-tartalmát. A Dobrogea-Bărăgan vidékéről származó búzafű és búzamag valamint a talajminta szeléntartalmát vizsgálva megállapítottam, hogy igen szoros a talaj és az ugyanazon a talajon termesztett búzafű és búzamag közötti összefüggés. Megállapítottam, hogy a Dobrogea-Bărăgan vidékén és a Csíki-medencében azonos talajtípuson történő termesztés esetében a búzafű és a búzamag szeléntartalma és SeMet-tartalma között igen szoros összefüggés van. A Csíki-medencében, mind a Dobrogea-Bărăgan vidékén különböző típusú talajok pH-ja és szervesanyag-tartalma, a rajtuk termesztett búzafű és búzamag összesszelén-tartalma és SeMet-tartalma között szoros összefüggés van. Megállapítottam, hogy mind a Csíki-medencében, mind a Dobrogea-Bărăgan vidékén különböző típusú talajok, a rajtuk termesztett búzafű és búzamag összesszelén-tartalma és SeMet-tartalma tekintetében azonos sorrendet mutatnak, tehát a szeléntartalmat, tájegységtől függetlenül, kizárólag a talajtípus határozza meg. Mind a két régió esetében szoros összefüggést találtam a búzafű és a búzamag szeléntartalma és SeMet-tartalma között. A Csíki medencében két éven keresztül végzett vizsgálataim során megállapítottam, hogy a csapadék és a hőmérséklet befolyásolja a különböző talajtípusokon termesztett búzafű és búzamag összesszelén- és SeMet-tartalmát, de nem befolyásolja a különféle talajokon termesztett búzanövény és búzamag szeléntartalmának a sorrendjét. Az általam kapott búzamag szeléntartalmakat az irodalmi adatokkal összehasonlítva megállapítottam, hogy mind a Dobrogea-Bărăgan vidékén, mind pedig a Csíki medencében termesztett búzamag, még a legmagasabb szeléntartalmú talajon (mollikus-litikus csernozjomszerű talaj), sem éri el azt a szintet, amivel a lakosság szelén ellátottságát biztosítani lehet. Vizsgálataim felhívják a figyelmet arra, hogy Románia e két tájegységén termelt búza, amely alapvető élelmezési cikk, alacsony szeléntartalmánál fogva a lakosság szükségleteit nem tudja kielégíteni, tehát a lakosság szelén ellátottságára nagy figyelmet kell fordítani.

35 samples of wheat seed, 35 samples of wheat grass and 35 soil samples belonging to 16 type of soils originating from the Dobrogea and Bărăgan region have been examined under the framework of a Romanian-Hungarian research project in the year 2008 - 2010. In the year 2009 and 2010 there have been examined 48 wheat grass samples and 48 wheat seed samples from the same 16 soil types regarding their total selenium content and SeMet content, originating from the Ciuc basin. After the analysis of the total selenium content of wheat grasses and wheat seeds originating from soils from the Dobrogea and Bărăgan region, I have concluded that there is a strong correlation between the soil and wheat grasses as well as wheat seeds cultivated on that given soil. I have also concluded that there is a strong correlation between the total selenium and SeMet content of wheat grasses and wheat seeds originating from the Dobrogea and Bărăgan region and the Ciuc basin if these are cultivated on the same soil type. I have found that the wheat grasses and wheat seeds show all the same order of total selenium content and SeMet conent if cultivated on the same soil type, regardless from the fact that they originate from the Dobrogea and Bărăgan region or the Ciuc basin, therefore the selenium content is determined only by the soil type. In each of the two regions there was a strong correlation between the selenium and SeMet content of wheat grasses and the wheat seeds. During the investigations carried out in the Ciuc basin I have concluded, that the precipitation and the temperature has an influence on the selenium and SeMet content of wheat grasses and wheat seeds cultivated on different soil types, but it does not affect the order of selenium content of wheat grasses and wheat seeds cultivated on different soil types. Comparing the obtained data regarding the selenium content of wheat seeds with the data in the literature, I have found, that wheat seeds cultivated in the Dobrogea-Bărăgan region or the Ciuc basin do not reach a necessary selenium level, which could ensure the selenium supply of the population, even when cultivated on the highest selenium containing soil types (molic litic chernozem soil). My investigations call attention to the fact that the wheat crops cultivated in two different regions of Romania do not ensure the selenium supply of the population because of their low selenium content, although it is considered to be a basic food raw material. Therefore special attention should be paid to the selenium supply of the population.