A performansz vége?

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Dolgozatom szemléleti keretét az a tendencia jelöli ki, hogy akárcsak az anyagi javak, a művészet is vég nélkül újrahasznosul, hogy megfeleljen a piaci keresletnek. Jean Baudrillard írta le azt a tendenciát, hogy a művészetnek még soha nem volt akkora sikere, mint manapság . A „performansz vége” kifejezés dolgozatomban nem apokaliptikus nézetet tükröz, hanem kíváncsiságot: vizsgálati tárgyamat a vég perspektívájába helyezem, hogy lássam, mi lesz belőle. Szóhasználatomban a „vég” alakzata nem azt jelenti, hogy a művészet befejeződött, hanem annak a tudomásul vételét, hogy a művészet a saját formáit kelti életre újra és újra, de ezt jövedelmezően teszi. A „művészet vége” nem történt meg, „helyette féktelenül terjed a kulturális túltermelés” , és túlnövekedik a művészet piaci, gazdasági, kulturális értéke. Egy performanszról készített film – főképpen, ha jól bevált (ezért hatásos) filmes mintákat követ – vagy még inkább ennek a filmnek egy rövid részlete egy videómegosztó portálon közzétéve nagyon népszerű kulturális termékké válhat (kulturális értéke tehát számottevő), de milyen új energiát hoz létre, mennyiben változtatja meg az életet? Hiszen a sokszorosítás által – például a filmes nézőpontok váltogatásával – csupán mesterséges aura áll elő, csak a kulturális hasznosítással és a piaci hozzáadott értékkel találkozunk, de nem az autentikus formával, amely révén a művészi eseménynek esélye lenne maximális intenzitással sugároznia a kivételes egyediséget. A filmmé változtatott performansz jól boldogul a művészeti szcénában és a szórakoztatóiparban, megtalálja a maga kulturális és gazdasági funkcióját. De van-e művészetként eleven funkciója? Vitán felül áll, hogy a performansz megfilmesítése jól értékesíthető kulturális és szórakoztatóipari termékké teszi a performanszt. De a piacon már jól bevált hatásokat reprodukáló minták követésével a performansz-film vajon banálissá válik-e annyira, hogy azt kelljen mondanunk: a performansz intézményesülésével (drága múzeumi belépők, a művész sztárolása, reklámkampányok, fizetős weboldal, művészakadémia) a giccsé vált performansz terül szét a társadalomban (ami a videómegosztó portálokon zajló tömeges megosztásokkal válik valóra)?

Leírás
Kulcsszavak
performansz, film, művészet, artefaktum, Marina Abramović, gamification, kommercianizálódás
Forrás