A szlovákiai magyar pedagógusképzés

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Témám megválasztása során nagy szerepet játszottak életem során szerzett tapasztalataim. Határszélen nőttem fel, melynek köszönhetően korán megismertem a határon túli magyarok helyzetét. Egyetemi tanulmányaim során találkoztam különböző országok felsőoktatási rendszerével, s neveléstudományi szakos hallgatóként szerettem volna részletesebben is megismerni a Szlovákia területén élő magyarok felsőoktatását. A szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatásról, a hallgatókról, az intézményekről, azok múltjáról és jelenéről sok tanulmány és dolgozat látott napvilágot. Ezekből a tanulmányokból és dolgozatokból megismerhetjük azokat a tendenciákat, amelyek egy-egy intézmény létrejöttéhez, a bolognai folyamatba való integrálódáshoz, helykereséséhez, esetleg megszűnéséhez vezetett (Dolnik, 1994; Kozma 2002; 2005; Keller, 2004; Albert, 2004; 2006; Bacskai, 2015). Munkámban a kisebbségi felsőoktatást vizsgálom, azon belül is kiemelt figyelmet érdemelve a kisebbségi nyelven folyó tanító- és tanárképzés, mely diplomások számának növelése mellett részben az anyanyelvi oktatás feltételeinek megteremtéséért és az alap- valamint középfokú oktatás minőségéért is felelős (Keller, 2004; Fazekas, 2007). E dolgozat helyzetképet kíván rajzolni a hatályos szabályozásról és a jelenleg működő magyarul (is) oktató pedagógusképző helyekről. Kutatásom során felállított hipotéziseim: a pedagógusképzést nagyban befolyásolja a politikai berendezkedés, a szlovákiai magyar felsőoktatók munkája kiegészül a hallgatók identitásának megerősítésével, a felsőoktatásnak átfogó reformra van szüksége, a végzett hallgatók számát tekintve a 4 intézmény soknak számít. Hipotéziseimet, az utolsó kivételével, 13 oktatóval készített interjú és 162 kérdőív (CHERD kutatócsoport által összeállított kérdőív) alapján bizonyítottam. A kérdőívek elemzése során arra a következtetésre jutottam, hogy a hallgatókat nem az anyanyelven való továbbtanulás lehetősége motiválja, hanem a tudásgyarapítás és a munkaerő-piacon való könnyebb elhelyezkedés, melynek következtében csupán 20%-uk kíván pedagógusi pályára lépni.

Leírás
Kulcsszavak
Szlovákia, felsőoktatás, kisebbség, pedagógusképzés
Forrás