Témaválasztásom azért esett az iskolaérettségre, mert úgy gondolom azzal a megállapítással, hogy iskolaérett-e egy gyerek elég nagy kockázat lehet a továbbiakban. Nemcsak az óvodapedagógusok, vagy az óvodában dolgozó személyek, vagy egy fejlesztő pedagógus, logopédus, vagy más pedagógiai szolgálatot ellátó személy körében, hanem a szülők körében is egy olyan dolog, ami sok mindent meghatároz. Minden szülő izgul,amikor iskolába engedi gyermekét. Sok kérdés merül fel bennünk: megtud-e felelni gyermekük fizikailag, lelkileg, érzelmileg, vagy akár intellektuálisan azoknak az elvárásoknak, helyzeteknek, amelyeket az iskola szinte az első pillanattól támaszt vele szemben? Véleményem szerint minden időben aktualitása van a témának. Évről évre, minden tavasszal körvonalazódik a szül őkben, hogy a gyermekük kezdi e szeptembertől az új tanévet iskolában, vagy marad még egy évet óvodában?! A hétköznapjainkban is jelenlévő állítás. Állítás, mert azt hogy iskolaérettnek van nyilvánítva egy óvodáskorú gyerek, de mégsem érett, annak igenis következményei vannak, lehetnek a későbbiek során. Az iskolakezdés a gyermek életének egyik legjelentősebb fordulópontja.