A gabonanövények közül a világon és hazánkban az egyik legfontosabb növény az őszi búza. Az őszi búza iránti kereslet évről évre növekszik a népesség gyors növekedésével összhangban. A nemesítésnek és a genetikai alapoknak köszönhetően jelentősen nőtt a termésmennyiség. Az agrotechnikai és az ökológiai tényezők figyelembevételével, illetve a tényezők közötti interakciók fejlesztésével a termésmennyiség növelése a cél a 21. században. A változó feltételek mellett gyorsan alkalmazkodó genetikai alapokra és széleskörű, jól alkalmazható agrotechnikára van szüksége a hazai őszi búza termesztőinek. Szabadföldi tartamkísérleteinket a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Látóképi Kísérleti Telepén tartamkísérletben, mészlepedékes csernozjom talajon végeztük a 2013-2015. közötti években. Kísérleteinkben három eltérő elővetemény hatását vizsgáltuk a GK Öthalom, a GK Csillag, az Mv Csárdás és az Mv Toldi fajtáknál hat különböző tápanyagszinten. Kutatásunk célja az őszi búza termesztésében szerepet játszó agrotechnikai, biológiai és ökológiai tényezők hatásainak elemzése volt. Kísérleteinkben vizsgáltuk a felsorolt tényezők hatását a termésmennyiség alakulására, amivel az ok-okozati összefüggésekre kerestük a választ hároméves kutatásunk során. Megfigyeltük az évjárat jelentős hatását, ami számottevően befolyásolta a jó alkalmazkodóképességű őszi búza vegetatív fejlődését az évek során. A növényfiziológiai mutatók vizsgálata során értékeltük a levélterület index alakulását. A szárbaindulástól jelentősen nőttek a levélterület értékek. Előveteménytől függően a legkisebb értékeket kontroll kezelésben mértük, amit a fajta tulajdonsága befolyásolt 2013. évben A legkisebb levélterület indexet kezeléstől függően a szárbaindulás fenofázisában mértük kontroll tápanyagkezelés során (0,3-0,4 m2m-2). Az N60+PK trágyakezelésben szárbaindulás fenofázisában 0,9-3,1 m2m-2, N120+PK trágyadózisnál 1,1-3,5 m2m-2 közötti intervallumban változtak a levélterület index értékek előveteménytől függően. A kedvező 2014. és 2015. évjáratban markáns levélterület növekedést tapasztaltunk, amely az évjárat pozitív hatásának köszönhető. Pearson-féle korrelációval a levélterület index (LAI), a relatív klorofill tartalom (SPAD), a levélterületi tartósság (LAD), a relatív klorofill tartalom tartósságra (RCAD) alakulására a tápanyagkezelés minden esetben szoros pozitív kapcsolatot állapítottunk meg. A különböző növényfiziológiai mutatók releváns kapcsolatát igazoltuk a termésmennyiséggel a vizsgált években. Variancia komponensek felosztásával az évek átlagában értékeltük az évjárat, az elővetemény, a műtrágyázás és a fajta szerepét. Megállapítottuk az évjárat (32%) és a műtrágyázás termésmennyiségre gyakorolt jelentős hatását. Az évek átlagában az elővetemény 13%-kal, a fajta 2%-kal befolyásolta a maximális termésmennyiséget.

Winter wheat is one of the most important cereals both world- and nationwide. According to the rapid increase of human population the demand on winter wheat increases year by year. Yield amounts increased due to breeding work and genetic bases. Considering agrotechnical and ecological factors, just as developing the interactions between them the aim of the 21st century is to increase yield amounts. National winter wheat growers need fast adapting genetic bases and comprehensive, well adjustable agrotechnical management under changing conditions. Field experiments have been carried out at the Látókép Research Site of the University of Debrecen, Centre for Agricultural Sciences, Farm and Regional Research Institute within the confines of a long-term experiment on calcareous chernozem soil type between 2013 and 2015. The effect of three different pre-crops was studied in case of the varieties GK Öthalom, GK Csillag, Mv Csárdás and Mv Toldi by the application of six different nutrient supply levels. The objective of the present research work was to analyse the effects of agrotechnical, biological and ecological factors that influence winter wheat production. In our experiments the effect of the mentioned factors was studied as our goal was to reveal cause-effect relationships in this three-year study. Significant effect was found for the given crop year that affected the vegetative development of the well adapting winter wheat to a considerable extent in the studied crop years. Analysing the plant physiological indexes the development of leaf area index was evaluated as well. Leaf area values increased from the phase of shooting significantly. Depending on the given pre-crop the lowest values – that were affected by the properties of the variety – were measured in the control treatment in the crop year of 2013. Depending on the treatment the lowest leaf area index values were measured in the phenological phase of stem elongation in case of the control nutrient supply level (0.3-0.4 m2 m-2). Depending on the pre-crop leaf area index values in the phenological phase of stem elongation varied between 0.9 and 3.1 m2 m-2 in case of the nutrient supply level N60+PK, while in case of that of N120+PK in the range between 1.1 and 3.5 m2 m-2. In the favourable crop years of 2014 and 2015 major increase of leaf area index values was observed that was due to the positive effect of the crop years. Using Pearson correlation analysis strong positive relationship was found in case of all nutrient supply levels for the development of leaf area index (LAI), relative chlorophyll content (SPAD), leaf area durability (LAD) and relative chlorophyll content (RCAD). Significant relationship was found between the different plant physiological index values and yield amounts in the studied crop years. Partitioning the components variance the effect of crop year, pre-crop, mineral fertilization and variety were quantified regarding the average of the studied crop years. The effect of crop year (32%) and fertilization on yield amount were determined as significant. Regarding the average of the studied crop years maximal yield amount was influenced by the pre-crop to an extent of 13%, while by the variety to 2%.