A szántóföldi kísérletek beállítása a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Látóképi Kísérleti Telepén történt a 2013, 2014, 3015. tenyészévben. A kísérleti terület talaja kedvező adottságokkal rendelkező mészlepedékes csernozjom talaj volt. A kísérletben egy igen korai érésű (FAO 240-299), kilenc korai érésű (FAO 300-399) és két középérésű (FAO 400-499) hibridek szerepeltek. A beállított sortávolságok a szántóföldi termesztésben hagyományosan alkalmazott 76 cm, valamint a keskeny, 45 cm sortávolság volt. A tőszámok 50, 70 és 90 ezer növény ha-1 volt. A világon és hazánkban egyre több hibrid kerül köztermesztésbe, egyre bővül a hibridválaszték. A nagy választék nehézséget jelent a hibridek tulajdonságainak objektív megítélésében. A kutatásunk során széleskörű vizsgálatokat végeztünk ezeknek a tulajdonságoknak az értékelésére. A vizsgálatok magába foglalták az eltérő genotípusú kukoricahibridek különböző sortávolság és tőszám változat hatására bekövetkező reakciójának a meghatározását eltérő évjáratokban. Az elért termésmennyiség alakulása mellett, a tenyészidőszak folyamán méréseket végeztünk a növénymorfológiai (növény- és csőmagasság, növekedésdinamika) és növényfiziológiai (LAI, SPAD, LAD) paraméterek vizsgálata érdekében. A mérési eredményekből különböző mutatókat számítottunk, amelyek a fotoszintetikus kapacitás, az individuális produkció és a levélterületi termés efficiencia volt. Ezen kívül vizsgáltuk a termésképző elemekben bekövetkező változást a termesztéstechnikai és az időjárási elemek hatására. A hibridek specifikusan reagálnak a tőszámsűrítésre, tenyészterület csökkentésre. A kísérleti években meghatároztuk a hibridek tőszám optimumát, a tőszám optimum intervallumát és a tőszámreakcióját.

Field experiments were set up at the Látókép Research Site of the University of Debrecen, Centre for Agricultural Sciences, Debrecen Farm and Regional Research Institute in the crop years of 2013, 2014 and 2015. The experimental soil was a calcareous chernozem soil type with favourable properties. One very early (FAO 240-299), nine early (FAO 300-399) and two medium (FAO 400-499) ripening hybrids were involved into the experiment. Applied row spacings were: 76 cm which is commonly used in production, just as the narrow spacing of 45 cm. Plant densities were set for 50 70 and 90 thousand plants per hectare. Even more hybrids are produced both nation- and worldwide: the available hybrid portfolio has become even wider. This wide range of available hybrids can be considered as a hindrance for the objective evaluation of different hybrids’ properties. In the present research work a wide range of studies has been carried out in order to evaluate these characters. These studies included the study of the reaction of different maize genotypes towards the application of different row spacings and plant densities in different crop years. Beside the registration of yield amounts, plant morphological (plant height, ear height, growth dynamics) and physiological (LAI, SPAD, LAD) parameters were measured during the whole vegetation period. Different index values were calculated from these measurement results, such as photosynthetic capacity, individual production and leaf area yield efficiency. Beside these changes in yield producing factors were monitored as affected by production technology elements and weather conditions. Hybrids showed specific reaction towards increasing plant density and decreasing production area. Optimal plant density, just as its optimal interval and the reaction of hybrids to plant density were determined in the experimental crop years.