Doktori értekezésemben a magyar, román és cigány etnikumok közötti kapcsolatokat vizsgálom három orbaiszéki település esetpéldáján keresztül. Célom azoknak az együttélési modelleknek az azonosítása, amelyeket a századok folyamán az itt élő közösségek kialakítottak. A vizsgált időszakban jellemző együttélési helyzeteket történelmi kontextusba helyezve elemzem a folyamatok jobb megértése érdekében, viszonyítási pontként tekintve az 1990-ben bekövetkező változásokra. A három faluközösségben végbemenő változásokat, az etnikumok közötti kapcsolatok alakulását és egymás látását részletesen elemzem az egyes fejezetekben. Értekezésemben részletesen bemutatom a hagyományos székely közösség felépítését, önigazgatási szerveit, hiszen a vizsgált faluközösségekben uralkodó szokásjogok, a faluban lakók önidentifikációja és erkölcsi normái a századokkal ezelőtt kialakított rendben és szokásokban gyökereznek. A székely közösségbe beköltöző román és cigány családok megjelenését, részleges asszimilációját, majd külön közösségé formálódását a demográfiai adatok és a társadalmi mozgások függvényében mutatom be. A téma kutatástörténeti eredményeit első sorban az erdélyi néprajzi iskola munkásságán keresztül tárgyalom. Az etnicitás elméleti megközelítéseit külön fejezetben ismertetem. A sokrétű elméleti megközelítések az etnikumok különböző élethelyzetekben adott válaszreakcióira mutatnak rá, ugyanakkor segítenek az orbaiszéken zajló folyamatok jobb megismerésében, értelmezésében és a jelenségek közötti kapcsolatok azonosításában. Az etnicitás elméleti megközelítése és az orbaiszéki társadalom történeti vizsgálata egymást kiegészítve az itt élő etnikai közösségek mélyebb megismerését teszik lehetővé. Az interetnikus kutatások három esetpéldáját mutatom be. A székelypetőfalvi, haralyi és pávai etnikai közösségekben egymástól eltérő társadalmi folyamatok zajlottak le az utóbbi 25 évben. A székelypetőfalvi magyar közösség megfogyatkozott és kiöregedett, az 1978-tól megjelenő cigány családok viszont elszaporodtak, jelenleg a falu lakosságának mintegy felét alkotják. Haralyra szintén a migráció jellemző mind a magyar, mind a cigány közösségek szintjén. A település elöregedő tendenciát mutat, azonban még rendelkezik demográfiai erőforrásokkal. A pávai közösség esetében a legerőteljesebb a demográfiai változás, a helyi cigány közösség számbeli fölényt élvez a település magyar és román lakossága felett. Az időszakos migráció a cigányokra jellemző, akik külföldi tapasztalataiknak köszönhetően pozitív példamutató hatással vannak az egész cigány közösségre. Bár a települések demográfiai összetétele eltérő, az etnikumok egymáshoz való viszonyulása erős hasonlóságot mutat. Egymás látása a múltban gyökerező szemléletet tükrözi, akárcsak önidentifikációjuk, ami a békés egymás mellett élés gyakorlásához vezetett. Értekezésem elméleti összefoglalóval zárul, melyben a bemutatott kutatási eredmények tükrében a három település demográfiai, etnikai és gazdasági visgálataira alapozva a kutatási eredményeket szélesebb kontextusba helyezem el. Az összefoglaló végén a kutatások további lehetőségeit mutatom be hangsúlyozva az alapkutatások folytatásának szükségességét, hiszen kutatott településeken végbemenő folyamatokat nem tekinthetjük izolált jelenségeknek, ezek megértése és elemzése hosszú távú demográfiai-társadalmi stratégia megalkotását teszi lehetővé. My PhD dissertation investigates the relationship among the Hungarian, the Romanian and the Gypsy communities coexisting in three different villages in Orbaiszék (eastern region of Covasna county). The case studies presented aim to identify the existing models that were shaped by the communities living here during centuries. The coexisting situations characteristic to the period the research has been carried out are treated in historic context in order to better understand them, the point of reference being the changes occuring in 1990. The ongoing changes in the communities treated, the shaping of interethnic relations are analised in detail in the following chapters. My essay presents how the traditional Szekler community, its institutions and bodies of self-government were built up, as the customs, the self-identification and ethic principles prevailing in the communities I focus on are rooted in the order and the customs adopted centuries ago. The appearance, partial assimilation then transformation into a community of the Romanian and Gypsy families moving into the Szekler community are presented based on demographic data and social movements. The results of the researches carried out on this field are mainly based on the work of the Transylvanian ethnographic school. The theoretical approach of ethnicity is treated in a separate chapter. The diverse theoretic approaches show the different responses of the ethnic groups given to real-life situations. In the same time these approaches help to get to know better, understand and identify the ethnic processes going on in Orbaiszék. The theoretic approach of ethnicity completed with the historic research of the society in Orbaiszék make us possible to thoroughly familiarize with these ethnic groups. Three case examples of interethnic research are presented. In the last 25 years the social processes happening in the ethnic communities of Haraly (Harale, Romania), Páva (Pava, Romania) and Székelypetőfalva (Peteni, Romania) were quite different. The number of the Hungarian community in Székelypetőfalva decreased and superannuated. The Gypsies moving into the village since 1978 increased in number and constitute half of the population nowdays. Migration is characteristic to Haraly as well both in Hungarian and Gypsy communities. The tendency to superannuation is quite present in the village though we can still find some demographic resources. Demographic changes are the most obvious in the case of the communities living in Páva, the Gypsy community has grown in number and became a majority in the village. Intermittent migration is characteristic to the Gypsies who acquire new experiences abroad which they implement when getting home thus the whole community benefits of their business trips. Although the demographic data of the villages presented differ, the way the communities living together view each other is quite similar. The relationship between the ethnic groups and their self-concept is rooted in a concept brought from the past that leads to a relativelly peaceful coexistance. The dissertation concludes with a theoretical summary which shows the demographic, ethnic and economic comparison of the field researches carried out in the area mentioned as well as researches carried out by Romanian scientists in order to get a clear idea of the on-going processes. I also present the future possibilities of the researches, the field still has much to offer as we cannot view these processess as isolated ones. Their understanding and analysis can lead to the constitution of a long-term demographic-social strategy.