Az értekezés a hazai közlekedés biztonságáról, illetve az ezt befolyásoló tényezőkről igyekszik áttekintést nyerni. Ennek kettős célja van. Egyrészt a biztonságos közúti viselkedés felé mutató tényezők feltárása: mely tényezők és hogyan hatnak a biztonságos közúti viselkedésre? A tényezők vizsgálatában meghatározó szerepe van a közlekedés biztonsági kultúrájának. Ez a fogalom percepciókat, elvárásokat jelent, amelyek a normál, elfogadott viselkedésre vonatkoznak. A közlekedés biztonsági kultúrájának mérése közlekedési szabályok megítélése által történt. Másrészt van egy módszertani célja is az értekezésnek: lehet-e az eddig használt mérési módszerek (nevezetesen baleseti involváltság vagy a korábbi szabálysértések mérése) helyett más módon, integráltan mérni a biztonságos közúti viselkedést? Ezért ismertetésre kerül egy új mérési eljárás, a „biztonságos vezetés index” kialakítása is, illetve ennek vizsgálata a korábbi mérőeljárások tükrében. A demográfiai faktorok közül a nem (nők biztonságosabban vezetnek), életkor (idősek kevésbé biztonságosan vezetnek) és vezetési tapasztalat (tapasztaltabb vezetők több veszélyes viselkedésről számoltak be) van hatással a biztonságos vezetési indexre. Személyiségbeli változók közül a közlekedési helyzetben történő kockázatvállalás, kalandvágy és érzelmi stabilitás, míg a kognitív változók közül a stresszhelyzetben mért figyelmi teljesítmény, rezignációs tendencia és a látótér bizonyult befolyásoló tényezőnek. A biztonságosabban vezetőkre alacsonyabb érzelmi stabilitás mellett alacsonyabb szintű kockázatvállalás és közepes mértékű kalandvágy jellemző, továbbá alacsonyabb rezignációs tendenciával és jó látótérrel rendelkeznek, stresszhelyzetben mutatott figyelmük rosszabb. A közlekedési szabályok szigorúbb megítélése biztonságosabb közúti viselkedéssel jár együtt. Ez alól egyedül az enyhébben megítélt szabálysértések jelentenek kivételt.

The dissertation is investigating the traffic safety in Hungary, and the factors underlying road traffic safety. Two aims were set in this context. First, identifying factors enhancing traffic safety behaviors: which factors and how influence traffic safety behavior? When investigating road safety, it is necessary to mention the concept of traffic safety culture. Traffic safety culture means perceptions, and expectations on normal behaviors, accepted in the society. Traffic safety culture was measured via attitudes to traffic rules. Second, there is a methodological aim, too: is it possible to develop and use an integrated tool for measuring traffic safety behavior instead of the methods have been used (namely, accident involvement and disobeying of traffic rules)? “Safe driving index” is introduced, and its usability is investigated. Among demographic factors gender (men are at higher risk), age (older drivers are at higher risk), and driving experience (more experience means higher risk) seemed to have effect on Safe Driving Index. Risk-taking in traffic situations, adventurousness, and emotional stability influence, as personality factors; attention, resignation tendency in stress situations, and peripheral perception, as cognitive factors, influence safe driving behavior. Drivers with safer behaviors have lower emotional stability, lower risk-taking, and medium adventurousness. Concerning cognitive factors, they have lower resignation tendency and better peripheral perception with worse attention performance in stress situation. Stricter attitude to traffic rules implies safer driving behavior, except in the case of traffic rules rated less strict.