A kutatás a debreceni és nyíregyházi egyetemisták munkavállalási szokásait vizsgálja, mivel a hallgató-társadalom életformája a tanulás, a szórakozás és a munka alappillérein nyugszik, ám e három terület közötti egyensúly változóban van. A kutatás előzményének tekinthető nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése után arra a kérdésre kívántam választ kapni, hogy milyen tényezők növelik a munkavállalási hajlandóságot, valamint hogyan hat ez a tanulmányi eredményességre. A dolgozatban a kvalitatív és a kvantitatív kutatási adatokra támaszkodom. A kvalitatív kutatás során terepmunka és strukturált személyes interjúk eredményeit elemeztem. A kutatás további részében a két intézmény hallgatóinak munkavállalási szokásai lettek összehasonlítva egy nagy volumenű kérdőíves adatfelvétel másodelemzése során. Kérdéseimre kereszttáblák, faktor– és klaszterelemzés segítségével kerestem a választ. Kvalitatív kutatásom eredményei rámutattak, hogy nagyon kiterjedt diákmunka-közvetítő hálózat végzi munkáját az egyetemi hallgatók munkavállalási igényeinek kielégítésére, s a munkavállalási döntés háttérében több tényező együttes hatása állhat. Korábbi országos kutatás eredményekkel szemben megállapítottuk, hogy a családi státus nem minden intézményben befolyásolja szignifikánsan a munkavállalást. Emellett fény derült arra, hogy az újonnan egyetemmé vált kisebb intézmény hallgatóinak és a magas presztízsű kutatóegyetem hallgatóinak szinte egyforma a munkavállalási hajlandósága. Elemezésünk a hallgatók munkával kapcsolatos értékválasztásainak valamint szabadidő-eltöltési stílusának jelentős és összetett hatásmechanizmusára hívja fel a figyelmet. Arra a következtetésre jutottam, hogy a hallgatói érték- és életstílus dimenziók jelentősége a különböző intézményekben eltérő lehet, ennek okai tisztázandók. Végül a munkavállalás tanulmányi eredményességre gyakorolt hatását vizsgáltam, s megállapítottam, hogy a munkavállaló hallgatók szignifikáns előnye mutatható ki további tanulási hajlandóság valamint az értelmes életcél dimenziókban, miközben a társadalmi felelősség, az etikus tanulmányi magatartás, a tanulmányok befejezése melletti kitartás és a tanulmányi erőfeszítések melletti elkötelezettség tekintetében a különbségek nem szignifikánsak.