Értekezésünkben a két világháború közötti időszak erdélyi gyermekkortörténet egy szeletének rekonstruálását tűztük ki célul, fókuszálva az adott kor pedagógiai, eszme-és mentalitástörténeti vonatkozásaira. A rekonstruáláshoz járható útnak tűnt az adott korszak gyermekkultúrája által közvetített gyermekkép, gyermekszemlélet vizsgálata a Benedek Elek által szerkesztett Cimbora című gyermekfolyóirat tükrében. E cél érdekében a Cimbora által közvetített gyermekképet - szöveges és képi narratívák olvasatán keresztül - a gyermekszerepek, a szülő-gyermek kapcsolatok és a társadalmi elvárások szempontjai alapján vettük górcső alá. Kutatásunkat egy alapkérdésből kiindulva indítottuk útjára: vajon milyen gyermeklapot olvastak az erdélyi kisebbségi magyar gyermekek a két világháború között, s kiolvashatók-e ebből a lapból az adott időszak gyermekvilágának attribútumai? A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy a gyermekújság műfaji repertoárjában és a képi látásmód szűrőjén keresztül milyen felnőttek által konstruált gyermekképek születtek az adott korban, milyen individuális és generációs hagyományok kaptak nagyobb hangsúlyt a gyermeknevelésben, illetve ezek hogyan szóltak bele a gyermek életébe. A vizsgálati korpusz boncolgatásakor a gazdag és sokszínű szövegrepertoár az erdélyi gyermekkor-narratívák minden eddiginél alaposabb felderítésére irányította figyelmünket. A narratív identitás reprezentációjaként is felfogható szöveges és képi anyag által megkíséreltük az irodalmi műfajok és illusztrációk címzettjeinek gyermekkorát a felnőttség perspektívájából megközelíteni, a rajzok megrendelőjének és készítőinek életvilágát, mentalitását is megvizsgálni. A témát feltáró több szempontú vizsgálódásunkban többféle módszer kombinációja szolgált eszközül. A gyermekségkonstrukciók felderítéséhez, a szülők és gyermekek kapcsolatának mint összetett értelmezést igénylő társadalomtörténeti jelenségnek a megvilágításához, a gyermeklap hasábjain keresztül való átszűréséhez kiválóan illeszkedett a tartalomelemzés, szövegkutatás módszere. Az alkalmazott módszerünkkel ilyen módon a Cimbora mint vizsgálati korpusz műfaji elemeinek a szimbolikus jelentését, a rejtett mondanivalóját céloztuk meg felfedni, ezáltal kívántunk képet kapni a két világháború közötti erdélyi gyermekkortörténettel kapcsolatos értékrendekről, normákról, szabályokról. A vizuális kommunikáció eszköztárának vizsgálata, a különböző képelméleti, képértelmezési megközelítések segítséget nyújtottak a hatékonyabb, értő képolvasáshoz, a vizuális jelrendszerben megformált gyermekkép rekonstruálásához. A Cimbora gyermekújság műfaji repertoárja azon túl, hogy a felnőttek által elképzelt jó gyermekek ideálját erősíti, többféle gyermekségkonstrukció jelenlétéről referál, amelyek többnyire az erdélyi tradicionális és polgári társadalom szokásgyakorlata által determinált gyermekkor-történeti narratívákban élnek tovább. A felnőtt-gyermek összetartozást, a szülő-gyermek diádot, majdnem minden illusztráción tetten érhetjük. A Cimbora szöveges és illusztrációs bázisának vizsgálati eredményeit a fenti irányvonalak mentén kiolvasott toposzok és gyermekkor-narratívák alapján összegeztük. Munkák elsősorban a gyermekkor-történeti kutatások erdélyi recepcióját erősítené, a téma és feldolgozásának módja hiánypótló lehetne nemcsak a neveléstörténészek, kutatók számára, hanem a pedagógusok, szülők számára is, a plurális gyermekszemlélet, a különböző gyermekségkonstrukciók megismerése szempontjából. Továbbá, eredményeink várhatóan hatással lesznek a romániai magyar pedagógusképzés tartalmi és módszertani gazdagításában.

The basic aim of this dissertation is to reconstruct a slice of Transsylvanian childhood history between the two World Wars, having as focal point the references in the history of pedagogy, ideology and mentality. In making this reconstruction a practicable plan was to make an analysis of child image and child attitude transmitted by the child culture of the age, as it was reflected in the "Cimbora" children's periodical, edited by Elek Benedek. Focusing on this aim, we thoroughly analysed the child images conveyed by Cimbora , both in the reading of textual and imagistic narratives, from the point of view of child roles, parent - child relationships and social expectations.
We started the research with the basic question: What children's periodicals did the Transsylvanian Hungarian minority children read in the inter - war period, and can the attributes of the child universe of the given historical period be found in the above - mentioned children's periodical? During the research we wanted to find out what child images were generated by the adult world of the age, what individual and generation - based traditions were more emphasized in child education,as well as how profoundly they had an impact on a child's life.We did this through the filter of the repertoire of children's periodical as a distinct genre,and through the visual perception. While dissecting the corpus under analysis, the rich and multicoloured textual repertoire made us focus even to a greater extent on the Transsylvanian narratives of childhood. Through the textual and imagistic material, which can also be perceived as the representation of narrative identity, we attempted to get closer to the childhood of the addressees of the literary genres and illustrations, from an adult perspective. We also tried to analyse the way of life of the person who ordered the drawings and of those who illustrated the periodical. In our research we had a combination of several methods at our disposal. In order to reveal the child constructs, to highlight the meaning of parent - child relationships as a social history phenomenon requiring a complex interpretation, in filtering the pages of the periodical, the content analysis and text research method proved to be very useful. By using the applied method we aimed at revealing the symbolic meaning, the hidden message of Cimbora 's elements as a genre, thus getting an image of the value system, norms and rules connected to the inter - war Transsylvanian childhood history. The analysis of the instruments of visual communication, the approaches of different image theories and analyses were of great help in a more efficient, competent image reading and in reconstructing the child image as it has emerged from the visual sign system. Going beyond strengthening the ideal of the good child as imagined by the adult world, the genre - repertoire of Cimbora presents the existence of several other childhood constructs , which keep being alive mainly in the childhood history narratives determined by the Transsylvanian traditional and civilian convention. We can come across the child - adult unity, the parent - child dyad, in almost all the illustrations. We summarized the research results of the textual and visual basis of Cimbora ,relying on the childhood narratives and topoi read along the above - mentioned lines. This work would first and foremost strengthen the way childhood history research is received in Transsylvania. The subject matter and its treatment could fill a lack not only as far as educational historians and researchers are concerned but it would be profitable also for teachers and parents,getting them acquainted with a pluralist outlook on the child and with a variety of child constructs. In addition, our results will hopefully have an impact on enriching both the content and methodology of teacher - training in Romania.