Kísérleteinkben a protein kináz C (PKC) izoenzimek szerepét vizsgáltuk humán HaCaT keratinocyták sejtfolyamatainak szabályozásában. Kimutattuk, hogy a sejtek jellegzetes izoenzimmintázattal rendelkeznek (cPKCα, β; nPKCδ, ε, η és θ; aPKCζ), mely jelentős mértékben változott a sejtek proliferációja és differenciálódása során. Bebizonyosodott az is, hogy az általános PKC aktivátor forbol-12-mirisztát-13-acetát, eltérő módon hatva az egyes izoformákra, meggátolta a HaCaT keratinocyták proliferációját, valamint terminális differenciálódást indukált. Különféle PKC inhibitorok alkalmazásával megállapítottuk, cPKC and nPKC izoformák együttes gátlása (GF109203X) nem változtatta meg a sejtproliferációt, ugyanakkor csökkentette a terminális differenciálódást. Ezzel ellentétben a cPKC izoenzimek gátlása (Gö6976) mind a sejtek proliferációját, mind differenciálódását jelentős mértékben csökkentette, míg a novel nPKCδ gátlása (Rottlerin) megnövelte a sejtek proliferációját, ugyanakkor lecsökkentette a differenciálódást. Molekuláris biológiai kísérleteinkben, melyek során különféle PKC izoformákat stabilan expresszáló HaCaT keratinocytákat állítottunk elő, megállapítottuk, hogy a cPKCα és nPKCβ overexpressziója meggátolta a HaCaT sejtek in vitro proliferációját és in vivo tumort indukáló képességét, ugyanakkor fokozta a sejtek differenciálódását és apoptózisát. Ezzel szöges ellentétben a cPKCβ és nPKCε jelenléte fokozta a sejtek in vitro és in vivo növekedését, míg meggátolta azok differenciálódását és apoptózisát. Mindezen adataink egyes cPKC és nPKC izoenzimek specifikus, ugyanakkor egymással ellentétes szerepére utalnak humán HaCaT keratinocyták sejtfolyamatainak szabályozásában.