A színes TV - A kereskedelmi televíziózás megjelenésévvel országunk társadalmának, kulturális igényeinek változásai a regionalitás tükrében” című értekezésben megvizsgáltam a kultúra és médiafogyasztás kapcsolatát, illetve ezek elmúlt évekbeli átalakulását. Az elemzésnek három alappillére volt. A TGI fogyasztói kutatása, a Nielsen Közönségmérés műszeres televíziós nézettségi adatbázisa, valamint egy saját kérdőíves kutatás eredménye. Az első fejezetben a médiafogyasztás átalakulását elemeztem. 1997 októberétől két új országos lefedettségű földi sugárzású kereskedelmi csatorna (RTL Klub és TV2) kezdte meg működését. A két új generikus adó mellett az egyedi nézői igények kielégítésére folyamatosan növekedésnek indult a tematikus csatornák száma is. Napjainkban megközelítőleg 120 magyar nyelvű csatorna próbál megfelelni a nézői elvárásoknak. Magyarországon a televízió-nézésre fordított idő jelenleg is nagyon magas – bár a növekvő folyamat tendenciája már irányt váltott –, azonban ebből a kábelcsatornák egyre nagyobb részt követelnek maguknak. Mára egy átlag magyar néző, nézési idejének 70%-át fordítja a kábelcsatornák nézésére, míg ez az arány 2000-ben még csak a 10%-ot közelítette. Kutatási felmérések tömege bizonyítja, hogy életünkben egyre fontosabb szerepe van a médiának. A legmodernebb technikai megoldások és eszközök is azt támogatják, hogy minden helyen és időben könnyen és komfortosan fogyasszunk bármilyen médiát. A felhasználók órákat töltenek az oldalakon és ez a folyamat még nem állt meg. A multitaskingról szóló kutatások alapján elmondható, hogy az mindennapos cselekvéssé vált, az emberek többsége valamilyen gyakorisággal napi szinten él vele. Gyakran adódnak olyan helyzetek, mikor médiahasználat közben megosztjuk figyelmünket és más (jellemzően médiajellegű) tevékenységet is végzünk. Ezt követően feltárásra került, hogy a csökkenő tévénézési idő által megnövekedett szabadidőt vajon mily módon használták fel a válaszadók. A digitális fejlődésnek köszönhetően a kultúrán belül is tapasztalható valamilyen szintű átstrukturálódás. Úgy tűnik, kevésbé hangsúlyossá vált az úgynevezett hagyományos- és meglehetősen erős lett a modern kultúra viszonylagos súlya. A színház, a mozi és a könnyűzenei koncert, mint szabadidős tevékenység egyértelműen egy sokkal generikusabb időtöltés, míg az operába, jazz koncertre-, balett előadásra- és komolyzenei hangversenyre járás inkább egyfajta szubkultúrának tekinthető. Minden kulturális esemény esetében hatalmas a nagyobb városokban (Budapest és megyeszékhelyek) élők privilégiuma. Ezen településtípusokon az átlagnál számottevően nagyobb a kulturális eseményeken való részvétel. Ez értelemszerűen erős kapcsolatban áll azzal a ténnyel, hogy ezen városok kiemelten jelentősnek számítanak a kulturális rendezvények számát és gyakoriságát illetően. A rendezvények stílusát és műfaját tekintve is jóval sokszínűbb műsorkínálat érhető el az egyébként is főváros-orientált hazánkban. A vidéki kisvárosokban vagy falvakban élők, nemcsak saját szerényebb kulturális igényeik, valamint visszafogott pénzügyi helyzetük következtében járnak kevesebbet ilyen típusú rendezvényekre, hanem a beszűkült kínálati oldal is jelentősen hátráltatja őket ebben. Vizsgáltam azt is, hogy miként változtak a kulturális igények a televíziózáson belül. Ennek módszeréül az éves nézettségi toplisták és a csatornák éves piaci részesedésének elemzését választottam. Jelenleg a legnézettebb műsorok 30-as toplistájának jelentős részét az RTL Klub műsorai adják. A kereskedelemi televíziózás hajnalán, az első években több célcsoport esetében is a TV2 volt a legsikeresebb csatorna, majd ugyan eltérő ütemben, de szinte minden demográfiai csoportnál az RTL Klub vette át ezt a vezető szerepet. Régiónként azonban eltérő nézői attitűdökkel találkozhattunk, változó volt, hogy mely csatornát preferálták az adott régió lakói. Az „RTL Klub rajongói” azok, akik már a kereskedelmi televíziózás kezdetén is az RTL Klub műsorait részesítették előnyben. A „csatornaváltók” hosszabb ideig a TV2 műsorait kedvelték leginkább, azonban egy a nézői viselkedésmódban történő átalakulást követően, preferenciájuk már az RTL Klub felé terelődött. Mindezeken felül létezik egy harmadik csoport is, a „nem csatorna specifikus”, melynek lakói esetében a mai napig kiélezett verseny folyik a nézettségért. • RTL Klub rajongók: Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld; • Csatornát váltók: Dél-Dunámtúl; • Nem csatorna specifikus: Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Alföld. A legnézettebb műsorok halmaza mellett elemeztem, hogy a különböző kategóriájú csatornák nézettsége hogyan alakult a kereskedelmi televíziózás kezdete óta. Átlagos napi nézőszámban a duális televíziózás kezdetén TV2 már az első évben megelőzte a köztévé csatornáit, majd rá pár évre már az RTL Klub vette át a piacvezető pozíciót több demográfiai szegmens esetében is. A saját 500 fős online kérdőíven lekérdezett kutatás során igyekeztem feltárni Magyarország szabadidős tevékenységének egyes aspektusait, elsősorban a kulturális tevékenységek szemszögéből. A minta leíró statisztikákkal történő bemutatását követően k-közép klaszterezés segítségével létrehoztam tíz változó bevonásával, a kulturális kikapcsolódási formák gyakoriságán alapuló három klasztert. Az alkalmi kultúrafogyasztók klaszterét, a közepes kultúrafogyasztók klaszterét és a rendszeres kultúrafogyasztók klaszterét. A partícionáló eljárást követően ezeket a csoportokat hasonlítottam össze a médiafogyasztási, TV nézési szokásaik szempontjából, valamint a szabadidőt aktív kikapcsolódás mintázatok szerint. A kutatásban megkérdezettek szabadidős tevékenységeit illetően megállapítható, hogy intenzitástól függetlenül a tévénézés (94,4%) és a közösségi oldalak látogatása (91,1%: facebook, Twitter, LinkedIn) a legjellemzőbb. Napi gyakoriságot tekintve ugyanakkor a különböző közösségi oldalalak látogatása (facebook, Twitter, LinkedIn) a legmarkánsabb jellemvonás (67.3% napi szinten). A napi gyakorisággal tévét nézők és az online híroldalakat látogatók aránya szintén meglehetősen magas, közel 60%. Az úgynevezett offline tartalmak az elmúlt években tapasztalható háttérbe szorulása ezen adatsorokban is megjelenik. Kutatásom során az egyéni szintű kulturális szegmentálódás tipikus csoportjainak meghatározására, ezek társadalmi-demográfiai jellegzetességeinek feltárására törekedtem. Eredményeim alapján a minta kulturális fogyasztási csoportjai között megtalálhatóak voltak mind az omnivore (mindenevők), mind az univore (egysíkú) csoportok. Markánsan kirajzolódott, hogy a mindenevők csoportja (rendszeres kultúrafogyasztók) jellemzően magasabban kvalifikált és tagjai a magasabb társadalmi osztályt képviselik. Fogyasztásukban karakteresen megjelenik, hogy többféle kulturális műfajra, ágazatra és lehetőségekre nyitott és ezek közül rendszerint válogat. Az egysíkú kultúrafogyasztók esetében (közepes kultúrafogyasztó) pedig az alacsonyabb iskolai végzettség és társadalmi státusz volt jellemző.

In my study „The color TV – the changes that took place in our society and in the cultural needs of our country as consecuences of the appearance of commercial TV industry, also in view of it’s regional setting”, I have investigated the realationship between culture and media consumption, as well as their transformation during the past years. There were three pillars of analysis. The consumer research of MillwardBrown's TGI, the Nielsen instrumental Audience Measurement’s television rate Database, and the result of my own questionnaire research. In the First Chapter I have analysed the formation of the media consumption. Beginning from October, 1997 –first in Hungary- two new nationwide commercial channels (RTL Klub and TV2) of terrestrial emission have started to operate. Besides the two more generic broadcasters the number of thematic channels has also been continuously increasing to meet the specific needs of the audience. Today, at around 120 Hungarian language channels are trying to meet the audience's expectations. In Hungary, the time spent for watching television is still very high - although the trend of the growing process has already changed direction- but the cable channels are increasingly demanding their ever bigger share. Today, an average Hungarian viewer spends 70% of his viewing time by watching cable channels, while in 2000 this figure was close to 10% only. The most time before the television screen is spent by the inactive socio-demographic groups of the lower educated people with less cultural demands and by the elderly –over 60- people. In this phase of the analysis it has been concluded, that location of the regions is also an explanatory factor when examining television needs and expectations. The inhabitants of Central and Northern Hungary consume television programs more than the average. Countless studies offer evidence, that media has an ever growing role in our life. The appearance of the Internet has fundamentally changed media consumption, apparently breaking the monopoly of the television. The most up-to-date technical solutions and devices also support the use of any media everywhere and always with ease and speed. Users spend more and more hours on the pages and this process has not ceased so far. Based on the research of multitasking, it can be stated that this activity has become a day-to-day action, and most of the people live with it at certain intensity on a daily basis. Often arise situations when we share our attention, while using certain media we also practice some other, (typically media-related) activities. In spite of all the alarming predictions however, the dramatic increase in the number of Internet users did not break the hegemony of the television in Hungary, it has remained to be the most significant media. The big looser of the ongoing process of transformation under the influence of the digital revolution was evidently the printed media, which has lost most of its readers a long time ago already. It has been explored furthermore, how the respondants utilised their additional leisure time, increased due to the decrease of their time spent by watching televison. Thanks to digital evolution, there is some level of restructuring within the culture too. It seems that the relative weight of the so-called traditional culture has become less pronounced and that of the modern culture became rather powerful. The theatre, the movie and the light music concert are evidently more generic pastime, while visiting the opera, jazz concerts, the ballet and concerts of classical music can rather be considered as a kind of subculture. In case of any cultural event the privilege of those, living in big cities (Budapest and the County seats) is enormous. In these settlements the participation at cultural events is considerably higher then the average. This is, of course, strongly linked with the fact that these cities are of high importance regarding the number and frequency of cultural events. Considering the style and genre of the events a more diverse range of programs can be reached in our otherwise capital-oriented country. We can point it out that people living in small rural cities and in villages are visiting these kinds of events not only because of their more modest cultural needs and their limited financial situation, but the narrower supply side also reduces their range of activity. The theater is still - or more and more - popular as a way of recreation, but the cultural activities associated with other institutions (opera, ballet, classical and jazz concerts) are less frequented, they are now only considered as a subculture. When considering the consumption of culture, we found the most significant differences in the category of the type of settlement. One of the main conclusions is that there is a correlation between the size of the settlement and the consumption of cultural events among the residents. That is, the larger the type of settlement is, the greater is the number of visitors to the various cultural programs. In the case of research of the regions, three groups have been identified: • Active Culture Consumers: Central Hungary; • Culture as a Subculture: Western Transdanubia, Southern Great Plain, Central Transdanubia, Northern Great Plain; • Culture Consumers of less than the average: Southern Transdanubia, Northern Hungary. I have also examined how the cultural needs within television have changed. As a method, I chose to analyze the annual top list ratings and the annual market share of the TV channels. Actually, most of the top listed 30 most frequently viewed broacasts are the programs of the RTL Klub. At the dawn of the commercial television, TV2 was the most successful channel during the first few years, then in almost every demographic group the RTL Klub took over this leading role, though at a different rate. However, we could see different attitudes of the audience by region, if was variable which channel was preferred by the inhabitants of a given region. The "fans of the RTL Klub" are those who preferred the programs of the RTL Klub at the very beginning of commercial television. The "channel changers" preferred TV2 programs for a long time, but after a change in viewer behavior, their preference was shifted towards the RTL Klub. In addition, there is also a third group, a community of "non-channel specific" viewers, for the members of this group there is a fierce competition up to the present days. • RTL Klub fans: Central Hungary, Northern Hungary, Northern Great Plain, • Changers of channels: Southern Transdanubia, • Not channel specific: Western Transdanubia, Central Transdanubia, Southern Great Plain. In addition to the list of the most watched programs, I have analysed how the TV rate of the different channel categories has been formed since the beginning of commercial television. Taking into consideration the average daily TV rate at the beginning of the dual TV scheeme, the TV2 has been outpaceing the channels of public service even in the first year and a few years later, the RTL Klub took over the market leader position in several demographic segments. By the expansion of the supply side, the combined TV rate of the two major trade channels have started to be cannibalised drastically, which phenomenon is still under way today. By the analysis of the regions, it became clear that the difference we will find in the state of progress of the fragmentation. •Early diversified audiences: Central Hungary, Central Transdanubia. •Late-diversified audience: Northern Great Plain, Northern Hungary, Southern Transdanubia, Western Transdanubia, Southern Great Plain. During my research on my own 500-person online questionnaire I tried to explore some aspects of Hungary's leisure activity, above all from the point of view of the cultural activities. Following the presentation of the sample with descriptive statistics, I created three clusters, based on the frequency of the forms of cultural recreation, with the help of k-central clustering, involving ten variables. The cluster of casual culture consumers, the cluster of medium cultural consumers and the cluster of regular culture consumers. After the partitioning process, I compared these groups by their media consumption and viewing habits, as well as according to their active leisure time recreational patterns. Following the analysis, it became clear that the people are spending their leisure time in a more diversified way. Regarding the leisure activities of those surveyed, it can be stated that, regardless of the intensity, television viewing (94.4%) and social networking (91.1%: facebook, Twitter, LinkedIn) are the most typical. Considering the daily occurrence however, the visiting of various social network sites (Facebook, Twitter, LinkedIn) is the most striking feature (67.3% daily). The daily rate of TV viewers and the number of visitors of the online news sites is also quite high, it is almost 60%. The setback of the so-called offline contents during the recent years also appeares in these data sets.