A szakdolgozatom céljának megfogalmazásakor életszerű kérdéseket vetítettem ki a magyar közúti árufuvarozásra, válaszokat keresve annak helyzetéről és állapotáról. A gyűjtőmunkám során arra törekedtem, hogy az áttekintett szakanyagok segítségével összeállított dolgozatomban rövid, de minél átfogóbb kép rajzolódhasson ki a hazai közúti fuvarozási tevékenységet érintő gazdasági, társadalmi, jogi és környezeti hatásokról. A hazai közúti árufuvarozás helyzetének általános bemutatása. A magyar és a nemzetközi versenykörnyezete, piaci részesedése. Bruttó hozzáadott érték termelése. PESTEL, Porter-féle öt erő, KFÉM elemzése. Környezeti lábnyoma. Évekre visszamenőleg a szállítás és raktározás összteljesítménye adja a nemzetgazdaság 6,5-7%-át évente, alkalmazottjainak száma kb. 190 ezer fő, ezzel megkerülhetetlen tényezője a hazánk gazdasági életének. Az ágazat gazdasági teljesítményének mutatói, és a lefolytatott PESTEL, Porter-féle öt erő modell és KFÉM elemzések eredményei alátámasztják azt a feltevést, hogy a hazai közúti árufuvarozás markáns része az országban folytatott logisztikai tevékenységnek, és nagyon érzékenyen reagál a körülötte zajló gazdasági és politikai eseményekre. Arra is választ adtak az elemzések, hogy az ágazat önmagában nem képes megbirkózni a tevékenységére koncentráltan ható veszélyekkel, szüksége van a kormányzati beavatkozásra a piacvédelemben, akár protekcionista intézkedések árán is. Alkalmazkodnia kell a gazdaságban végbement átalakulásokhoz, mert csak akkor lesz képes kihasználni az ország földrajzi elhelyezkedéséből eredő logisztikai előnyöket ahhoz, hogy ne csak tehetetlenül szemlélje saját piacának az elvesztését. Körvonalazódni látszik a hatékony együttműködés az ágazat szereplői között, amelyhez az utóbbi időkben már sikerült a kormányzatot is megnyerniük. Véleményem szerint ezt az irányt kell követni az elkövetkezendő időszakban is, keresni kell a közös értékeket és célokat az ágazat és az ország sikerének érdekében.