Az erek belső falát boritó endothel sejtek számos fiziológiai folyamatban játszanak szerepet. Az érpermeabilitás megnövekedése különböző bioaktív ágensek hatására az endothel sejtek között kialakuló rések következménye. A sejtek közötti rések kialakulásában szerepe van az aktin-miozin kölcsönhatásnak, amely foszforilációval/defoszforilációval szabályozott folyamat. Az endothel sejtekben a miozin könnyű lánc kináz és protein foszfatáz 1 szerepe a miozin könnyű lánc foszforilációban illetve defoszforilációjában ismert. A másik alapvető Ser/Thr specifikus foszfatáz, a protein foszfatáz 2A (PP2A) gátlása jelentősen megnöveli a nokodazolnak-egy mikrotubulus (MT) inhibitor- hatását a sejtek közötti (intercelluláris) rések megnövekedésével, ami a PP2A részvételére utal endothel sejtek mikrotubulus –mediált barrier funkció szabályozásában és a citoszkeleton újrarendeződésében. Ahhoz, hogy a PP2A pontos szerepét tisztázhassuk az endotheliumban, a PP2A katalitikus (PP2Ac), regulátor (PP2Aa) és a regulátor alegység trunkált mutáns (PP2AaN) kódoló szekvenciáit emlős expressziós vektorokba szubklónoztuk és a konstruktokkal humán tüdő artéria endothel sejteket (HPAEC) transzfektáltunk és overexpresszáltuk a PP2A alegységeit. Immunofluoreszcens kísérletekkel kimutattuk, hogy a két alegység együttes expressziója az endothel sejtek kortikális aktinjának feldúsulásához és a stresszfilamentumok eltűnéséhez vezet. Akár a C alegység, akár a C és az A alegység együttes expressziója jelentősen mérsékli/megszünteti a nokodazol vagy trombin, mikrotubulust destabilizáló hatását, valamint átrendezi az aktin citoszkeleton szerkezetét, amiből a PP2A mikrotubulus rendszert védő szerepére és az aktin citoszkeletonon keresztül történő szabályozási folyamatokra következtettünk. A PP2A gátlása 5 nM okadánsavval megszünteti az overexpresszált alegységek EC citoszkeletonra kifejtett hatását, jelezve a PP2A aktivitásának szerepét endothel sejtek citoszkeleton szerkezetének szabályozásában. A PP2Ac ko-expressziója a trunkált mutánssal azt eredményezte, hogy a rekombináns PP2Ac-nek nem volt katalitikus aktivitása az aktinra/aktinkötő fehérjékre, amiből arra következtettünk, hogy a PP2Ac kötődése a PP2Aa+b-hez kritikus abban, hogy a PP2Ac a megfelelő szubsztrátokon kifejthesse hatását. Endothel sejtek fertőzése PP2A adenovírus konstruktokkal szintén jelentősen gyengíti a nokodazol vagy a trombin transzendothel elektromos rezisztenciára kifejtett hatását, jelezve a PP2A közvetlen szerepét az endothel sejtek mikrotubulus és F aktin- mediált permeabilitásváltozásában. Sejtfrakcionálási módszereinkkel kimutattuk, hogy a HSP27 és a tau, melyek endothel sejtekben a PP2A feltételezett szubsztrátjai a citoszkeletonban, jelentős mennyiségben jelen vannak a PP2A mellett a sejt tubulin gazdag frakciójában. Kísérleteinkben igazoltuk, hogy a PP2A gátlása növeli a tau foszforilációt, valamint a PP2A overexpressziója jelentősen csökkenti a nokodazol által kiváltott HSP27 és tau foszforilációt, ami előző eredményeinkkel összhangban szintén a PP2A citoszkeletont védő szerepére utal. Összességében ezek az adatok a PP2A közvetlen részvételére utalnak az endothel sejtek citoszkeleton szerkezetének és permeabilitásának szabályozásában.