Dolgozatomban egy olyan, a hazai közbeszédet és a különböző médiumokat is igencsak foglalkoztató, ellentmondásos témának feldolgozására vállalkoztam, melynek megítélése – nemcsak annak „frissessége”, komplexitása okán – igencsak körülményes, nehézkes, akár a laikus elemző, akár a jog szemüvegén keresztül vizsgálódó érdeklődő számára. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a téma vizsgálata igen erős késztetéseket képes generálni arra nézve, hogy annak ismertetése kapcsán különböző gazdasági, politikai, szociológiai és egyéb szempontok is ismertetésre kerüljenek.Hangsúlyozandó, hogy a dolgozatban kizárólag a jogi aspektusokra kívánok támaszkodni, legyen szó akár a nemzetközi színtéren született jogelvekről, dokumentumokról, gyakorlatról – különös figyelmet fordítva az Európai Uniós, valamint az ILO égisze alatt napvilágot látott egyezményekre –, vagy akár a hazai jogi környezetben fellelhető jogszabályokról, bírói gyakorlatokról. Mint az az előző bekezdésből jól látható, dolgozatom struktúráját két fő nyomvonal határozza meg. Egyrészről ahhoz, hogy a sztrájkhoz való jogot megfelelően lehessen értékelni egy egyedi ügy vonatkozásában, ismertetni szükséges azon elméleti hátteret, mely a konkrét elemzés során kiindulási pontként szolgál majd. Ennek érdekében a dolgozatom első felében a sztrájkjog evolúciójáról, általános megítéléséről,alapjogi természetéről ejtek szót. A dolgozat második felében a ’16-os év telén kezdődő, de még a mai napig le nem záruló pedagógus-mozgalom egyes mozzanatait, valamint azok indítóokait ismertetem, hiszen a konkrét munkabeszüntetésekhez vezető út ismerete elengedhetetlen a részletes elemzés sikerességének és alaposságának szempontjából. A Hermann Ottó Gimnáziumból induló, a kezdetekben csekély népszerűségnek örvendő kezdeményezés végül egy országos szintű tiltakozássá nőtte ki magát, mely ellenállás kicsúcsosodása sztrájkeseményekbe torkollott. Célom az, hogy e növekedésnek az egyes állomásait ismertessem, a munkabeszüntetések részletes bemutatását elvégezzem, nem mellőzve az egyes oldalak – valamint a személyes – vélemények ismertetését.Átmennek vajon a hazai és nemzetközi szűrőn a tanárok cselekményei? És egyáltalán, miért döntöttek úgy a tanárok, hogy a sztrájk eszközéhez nyúlnak? Jogszerűen jártak el a felek? – A dolgozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ, de hogy azok kielégítőnek bizonyulnak-e, arra csak a dolgozat végén derül fény.