Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a szülői bánásmód, legalábbis annak szubjektív érzékelése milyen hatással van a felnőttkori kötődés kialakulására, valamint ez a két független változó milyen hatással van az érzelmi intelligenciára alakulására, emellett mennyire befolyásolja a stresszhelyzetekben fellépő problémák megoldási módjának preferálását. Munkám során kilenc előzetes hipotézist fogalmaztam meg; a kötődés és az érzelmi intelligencia kapcsolatát, a kötődés és a megküzdési módok kapcsolatát, a szülői bánásmód és a kötődési módok kapcsolatát valamint az érzelmi intelligencia és a megküzdési módok kapcsolatát tekintve. A vizsgálatban 150 fő vett részt - 119 nő és 31 férfi -, és az átlagéletkor 24,5 év volt. A vizsgálati személyek egy általam összeállított komplex kérdőívet töltöttek ki, amely három kisebb kérdőívből, valamint egy projekciós tesztből állt: Kapcsolati Kérdőív (RSQ), Szülői Bánásmód Kérdőív (H-PBI), Coping Inventory for Stressful Situations (CISS-48) és Szociális és Emocionális Intelligencia Teszt (SZEMIQ). Egyedül egy felvetés nyert bizonyosságot a kutatás során, melyből az derült ki, hogy a biztonságosan kötődő személyek nagyobb arányban kaptak szerető-törődő szülői magatartást, mint korlátozó vagy túlvédő magatartást. Összességében azt a konklúziót tudnám levonni a kutatással kapcsolatban, hogy összetettsége és az eddigi ezzel kapcsolatos vizsgálatok csekély mennyisége miatt egy megfelelő továbbfejlesztéssel és mélyrehatóbb vizsgálatokkal konkrétabb és részletesebb képet kaphatnánk a jövőben erről a témáról. Dolgozatom célja az volt, hogy kiderüljön, mennyire vannak egymásra hatással a már említett faktorok, hogy később tudjuk hasznosítani az eredményeket a pszichológia területén.