A mentalizációval foglalkozó eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy az eltérő modalitásokban a mentalizációs képességek területén egyéni különbségek mérhetőek, de a képesség hatékony működését befolyásolják azon attitűdjeink, melyek a mentalizációra való igényünk mértékét határozzák meg. Dolgozatom első részében a mentalizáció eddigi kutatásainak eredményeit tekintem röviden át. Vizsgálatomban a témakör egy kis szegmensének vizsgálatát, a mentalizációs igény és képesség közötti kapcsolat bemutatását tűztem ki célul. Egyéni eltéréseik összefüggését kerestem olyan demográfiai adatokkal, mint kor, nem és iskolai végzettség. Megvizsgáltam egyrészt, hogy a mentalizációs képesség vizuális és szövegalapú modalitásai azonos populáció tekintetében hasonló eredményekre vezetnek-e személyen belüli összehasonlítás során? Másrészt a mentalizáció motivációs aspektusának vizsgálatára irányuló két teszt eredményeinek összevetését végzem el, melyek eltérést mutatnak jellegük és modalitásuk tekintetében. Külön-külön szinte minden aspektusát kutatták már a témakörnek, dolgozatom egyediségét az adja, hogy a különböző mérőeszközök, és így a mentalizáció különböző aspektusainak összevetését azonos populáció vonatkozásában, közös mintán végzem el, törekedve arra, hogy az egyetemi hallgatók mellett más társadalmi csoportok eredményei is a mintába kerüljenek. Vizsgálatom felhívja a figyelmet a nemi eltérésekre és az életkor szerepére a mentalizációs képességek és igények fejlődése tekintetében. Eredményeim ugyanakkor megerősítették azokat a korábbi kutatási eredményeket, melyek nem találtak szoros együttjárást a mentalizáció jelenleg megkülönböztetett alapvető aspektusai között.