Célkitűzésem megvalósítása érdekében országos kérdőíves megkérdezést végeztem 504 magyar fogyasztó körében, melynek főbb elemei a következők voltak: alternatív étrendek, élelmiszerorientált életstílus, helyi termékek. A válaszokat a nem szerinti reprezentativitás érdekében súlyozással korrigáltam, majd leíró statisztikai módszerekkel elemeztem, az élelmiszerorientált életstílus jegyeket pedig faktor- és klaszteranalízis alkalmazásával vizsgáltam. Az eredmények azt mutatják, hogy egyes alternatív táplálkozási formák esetében ugyan megjelenik a környezettudatos magatartás, de a fenntarthatósághoz ez még nem elégséges feltétel. Az élelmiszerorientált életstílusra vonatkozó állítások alapján hét faktor különíthető el, úgymint a vásárlási motivációk, a minőségi aspektus, a vásárlási szokások, a fogyasztási szituációk, illetve a főzési módszerek, amely kategórián belül további három altényezőt lehet elkülöníteni – az elhivatottság-innovációt, az egyszerű főzést, továbbá a női-férfi felelősséget/szerepet. A klaszteranalízis során 5 csoportot kaptam: „Újdonságot keresők” (27,8%), „Kívülállók” (18,8%), „Konzervatívok” (15,4%), „Átlagos fiatalok” (16,9%), illetve „Sportos életmódú fiatalok” (21,0%). Az alternatív étrendeket követők az első szegmensben jelennek meg, akiknél nagyfokú tudatosság, innováció, minőségkeresés figyelhető meg.Helyi termékeket a válaszadók 82,9%-a vásárol, amelynek legnagyobb ösztönzői a származás, a helyi termelők, illetve kereskedők támogatása, az élelmiszerkilométerek csökkentése, a termékek egészséges és természetes volta, valamint a pozitív tapasztalat megléte. Ezzel ellentétesen helyi termékeket leginkább azért nem vásárolnak a fogyasztók, mert túlzottan időigényesnek és nehézkesnek találják a beszerzésüket.