Az állattenyésztési ágazat nagyon meghatározó szerepet tölt be a hazai mezőgazdaság életében. Legalább olyan fontos ágazat, mint a növénytermesztés. Az állattenyésztési ágazatok közül is kiemelkedik a sertéstartás és a sertéstenyésztés. Amely állandó munkát biztosít az emberek számára, olyan terméket állít elő, ami fontos szerepet tölt be a külkereskedelem esetében is, valamint a fogyasztás tekintetében is meghatározó. Azért választottam ezt a témát, mert arra voltam kíváncsi, hogy milyen színvonalon éri meg gazdálkodni úgy, hogy az jövedelmező legyen támogatásokkal valamint anélkül is. Ezt a gondolatomat a sertéságazaton keresztül vizsgáltam, mivel úgy gondolom tényleg kiemelkedő állattenyésztési ágazat valamint sok lehetőség rejlik benne. Arra keresem a választ hatékony-e a hazai sertéshús előállítás? Amennyiben igen, akkor milyen színvonalon, milyen hatékonysággal kell ahhoz csinálni, hogy az ágazat nyereséges legyen. Három üzem költség jövedelem viszonyait vizsgáltam és vetettem össze azokat a mutatókat, amelyek erre a kérdésre adnak választ. Az adatok begyűjtése valamint a modellek és kalkulációk elkészítése közben sok érdekes összefüggésre jutottam. Egyik ezek közül, hogy a támogatások nagymértékben hozzájárulnak a pozitív termelési értékhez. Viszont anélkül többnyire, veszteségesek azok az üzemnek ahol alacsonyabb színvonalon történik a sertéstartás. Ezenkívül lehet a „hagyományos”termelési szerkesztet alkalmazni, ahol nagyobb %-ban csak hízókibocsájtás történik, valamint lehet egy intenzív vegyes szerkezetű termelési szerkezetet is alkalmazni, hiszen az is lehet nyereséges és jövedelmező. Mindenképp azt gondolom, hogy a sertéstartás jövedelmező lehet, ha megtalálják a gazdálkodók az egyensúlyt a hatékony színvonal, a termelési szerkezet, tartás és takarmányozási technológia között.