Doktori értekezésem témája a vállalkozások üzleti teljesítményének mérése, ennek lehetőségei, a rendelkezésre álló teljesítménymérő mutatók, modellek segítségével. Kutatási területemet leszűkítettem, a kereskedelmi tevékenységre. Bármilyen messze is tekintünk vissza az időben, a kereskedelem mindig is jelentős szerepet töltött be a nemzetgazdaságok életében. A kereskedelem ma sem veszített jelentőségéből, ezt statisztikai adatok is alátámasztják: a vállalkozások száma, aránya, a Bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása, a forgalom. A gyakorlatban ténylegesen ismert és alkalmazott üzleti teljesítménymérő módszerek, feltérképezése érdekében, online kérdőíves felmérést végeztem Magyarország és Románia kereskedelmi vállalkozásainak körében. A felmérés eredményei alátámasztották azt a feltevésemet, hogy a vállalkozók az üzleti teljesítmény fogalmát a nyereséggel, a forgalomnövekedéssel, a kitűzött célok elérésével azonosítják, ismerik az „új” teljesítménymérő módszereket, de a gyakorlatban a teljesítménymérés a beszámoló adatok elemzését, feldolgozását jelenti. Elhatároltam a kutatásai területemet: az élelmiszer és élelmiszer jellegű kiskereskedelmi tevékenységet vizsgáltam. Ebben a dolgozatban, fő célként, Románia és Magyarország egy egy területi egységében tevékenykedő élelmiszer és élelmiszer jellegű kiskereskedelmi vállalkozásainak pénzügyi teljesítményének elemzését, összehasonlítását tűztem ki. Mindkét ország esetében egy-egy teljes körű adatbázist hoztam létre, az adatbázis 5 éves időszakot ölel fel (2011- 2015). Hajdú-Bihar megyében 246 vállalkozás adatai kerültek be az adatbázisba; Kolozs megyében 1.020 vállalkozás. Az adatbázisok statisztikai elemzését, valamint a grafikonok, ábrák szerkesztését a Microsoft Excel táblázatkezelő és az SPSS adatelemző és statisztikai szoftver segítségével készítettem. Az egyedek heterogén sokaságot képeznek és az egyedek közötti eltérések jelentősek. Szükségessé vált a homogén csoportok kialakítása, ezt klaszteranalízissel végeztem el, K-medoid módszerrel. A csoportok vagyoni-, pénzügyi-, és jövedelmi helyzetét a számviteli adatokra támaszkodó mutatók elemzésével végeztem. Az adatbázisok elemzése rávilágított arra a tényre, hogy a „hagyományosnak” nevezett kisboltok háttérbe szorultak a szuper-, és hipermarketekkel szemben, forgalmuk csökken, nagy számú negatív eredménnyel tevékenykedő vállalkozás van. Ezek a jellemzők mindkét adatbázisra igazak. A modern üzletláncok egyre nagyobb teret hódítanak, forgalmuk folyamatosan növekedik és a fogyasztók szívesen látogatják ezeket az áruházakat. Természetesen, a „hagyományos”, kisebb boltok nehéz helyzete ellenére, ezek a kereskedelmi egységek nem fognak eltűnni. A nagy áruházakkal ellentétben, a kisboltok olyan előnyöket tudnak nyújtani, amit a szuper-, és hipermarketek nem tudnak: szorosabb fogyasztói kapcsolatok, családiasabb hangulat, nagyobb minőség, több, nagyobb hazai termék ajánlat, megközelíthetőség. The main topic of my doctoral dissertation is the business performance. I narrowed my field of research to commercial activity. No matter how far we go back in time, trade has always played an important role in the lives of national economies. Trade has not lost its significance today, which is clearly supported by statistical data: number of corporate enterprises, their contribution to Gross Value Added, the turnover of retail stores. In order to map the business performance methods actually used in practice, I have conducted an on-line questionnaire survey in Hungary and Romania. The results supported my assumption that entrepreneurs identify the concept of business performance mostly by profit, increasing income and achieving the goals, knowing the "new" performance methods, but in practice performance measurement means analyzing and processing the data from Financial Statements. In this paper, I set out to compare the financial performance of the food retail businesses in one of the territorial units of Romania and Hungary (Cluj and Hajdú-Bihar county). I set up a complete database: business with headquarters in Hajdú-Bihar (Hungary) and Cluj (Romania). The study covers a period of 5 years (2011-2015). In Hajdú-Bihar County 246 and in Cluj County 1.020 companies were included in the analysis database. Statistical analysis as well as graphs were done using Microsoft Excel and SPSS softwares. Businesses from the database were inhomogeneous and the differences between them were significant. Therefore, the formation of homogeneous groups has become necessary. Homogeneous group breakdown was performed by cluster analysis (K-medoid method). The economic and financial analysis were carried out by analyzing traditional accounting indicators. The analysis of the databases highlighted the fact that smaller, "traditional" stores were in the background of super and hypermarkets, their turnover decreased, they had a large number of negative results, struggling with financial difficulties and high indebtedness. These attributes are true for both databases. It is also true for both countries that the modern chain stores are gaining ground, their turnover is growing steadily and consumers are reluctant to visit these stores. Of course, despite the difficult situation of "traditional" small shops, these commercial units will not disappear, they will always need it. Contrary to big supermarkets, "traditional" stores can provide benefits that supermarkets do not have: tighter consumer relationships, more family atmosphere, higher quality, more domestic product deals, accessibility.