A hazai közjegyzőség jogintézményének kialakulása hosszadalmas folyamat eredményeként jött létre, mely a római jogi alapokon nyugvó, latin típusú modellek közé tartozik. A rendszerváltást követően visszaállításra került a polgári közjegyzőség jogintézménye, mely az elmúlt több mint huszonöt éves pályafutása során számos feladat, és hatásköri bővülésen esett át, többek között a nemperes eljárások tekintetében közjegyzői hatáskörbe került az előzetes bizonyítás, igazságügyi szakértő közjegyző általi kirendelése, valamint a közjegyző előtti egyezségi eljárás, továbbá a Magyar Országos Közjegyzői Kamara technika fejlesztéseinek köszönhetően számos elektronikus nyilvántartási rendszer is kiépítésre került. Dolgozatom kiindulópontjaként először a közjegyzői modellek egymástól történő elválasztására, majd egy rövid történeti áttekintésre került sor, ezt követően górcső alá vettem a közjegyzői tevékenység kulcselemeit: célját, eszközét, és módszerét. A közjegyző speciális jogállásának szemléltetése érdekében több aspektusból is megközelítettem az adott hivatást, emellett célszerűnek tartottam a közjegyzői tevékenységet elhatárolni más jogászi hivatásrendektől. Ezt követően a közjegyzői nemperes eljárások, és a közjegyző egyes eljárások során betöltött szerepe került a középpontba, mely során néhány újabb jogintézmény segítségével mutattam rá a közjegyző által betöltött funkciók sokszínűségére. Dolgozatom befejező részeinek középpontjába a közjegyző előtti egyezségi eljárás kapott főszerepet. Az eljárás újszerűsége ellenére, a közjegyzők által jól ismert, gyakran alkalmazott módszerének tekinthető a felek közötti egyezség megteremtése, mely jelentős indokul szolgált a közjegyzői hatáskör bevezetése mellett. Dolgozatom lezárása előtt egy igen érdekes, és elgondolkodtató jogintézményt kívántam felvetni, mely – hatályos jogrendünkben jelenleg nem létezik, viszont akár - a közjegyzői egyezségi eljárás tovább fejlesztett verziójának is tekinthető: a közjegyző általi házasság felbontás. A jogintézmény bevezetése természetesen számos kérdést felvet, így annak elemzését követően néhány jogi szempontból releváns érv és ellenérv került megfogalmazásra.