A pénzügyi termékek és szolgáltatások megértése igen komoly nehézséget jelent, illetve egyre komolyabb szaktudást igényel. Az ezek mögött álló pénzügyi szolgáltatók és a fogyasztók között azonban hatalmas az aszimmetria, utóbbiak lényeges hátránnyal küzdenek, hiszen a fogyasztókkal szemben nagy szakértelemmel rendelkező, tapasztalt szolgáltatók állnak, így a jogi és szakmai ismeretek hiánya miatt világszerte a szükségesnél jóval alacsonyabb szintű a pénzügyi kultúra és a pénzügyi tudatosság.

Kiinduló hipotézisem az, hogy ugyan a pénzügyi szektorban a fogyasztókat – elsősorban az előbbi információs asszimetriára és az alacsony szintű pénzügyi tudatosságra tekintettel – mára már számos szabályozás védi, ez a védelem azonban nem érvényesül ugyanúgy a követeléskezelés során, mint amikor az adott terméket egy elismert pénzügyi szolgáltató kezeli. Arra kerestem a választ, hogy igazolható-e a feltevésem, és amennyiben igen, úgy mi is ennek az indoka, illetve hogyan lehetne biztosítható ugyanazon védelem a pénzügyi fogyasztók számára a teljes szerződéses időszakban.

Az emberek többségének a követeléskezelésről egy rendkívül borús kép jut eszükbe, a fogyasztók követeléskezelőkbe vetett bizalma teljesen hiányzik, sok a negatív tapasztalat e körben. Megpróbáltam annak is utánajárni, hogy miért alakult ki sokakban ez a pesszimista vélemény, mi áll ennek a hátterében, egyáltalán vannak-e a követeléskezelési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő olyan rendszerszintű vagy folyamatosan ismétlődő problémák, amelyek erre a vélekedésre okot adhatnak.

Dolgozatomban egy pénzügyi fogyasztóvédelemről és követeléskezelésről szóló rövid ismertetőt követően igyekeztem kiemelni a követeléskezelési tevékenység során leggyakrabban felmerülő, általam leghangsúlyosabbnak vélt problémaköröket. A személyes adatok védelme és adatkezelés, a követeléskezelés során felszámítható költségek, a Pénzügyi Békéltető Testület előtt felmerült problémák, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 14/2012. (XII. 13.) számú ajánlás kibocsátását indokoló problémák kiemelését, illetve a vonatkozó gyakorlat vizsgálatát követően arra kerestem a választ, hogy a különböző problémákra milyen megoldások születtek, illetve azok mennyire tekinthetők valóban hatékony megoldásnak. Egy rövid külföldi kitekintést követően igyekeztem a megfelelő következtetéseket levonni, majd megfogalmazni a témában építő jellegű kritikákat és javaslatokat.