A 21. században az egyházi fenntartású oktatási intézmények társadalmi funkciója átrendeződőben van. A nemzetközi összehasonlítás alapján megfogalmazható, hogy három szempont határozza meg, hogy az egyházak/felekezetek milyen szerepet töltenek be az adott ország oktatási rendszerében. Egyrészt az adott ország felekezeti struktúrája, másrészt az egyházaknak az állam által finanszírozott oktatásban való hagyományos szerepvállalása, intézményhálózatuk kiterjedtsége, harmadrészt a felekezeti iskolák szervezeti, pedagógiai autonómiája és kultúrája (Dronkers és Avram 2014, Pusztai-Bacskai 2015). A globalizáció egyik következményeként csökken az egyháziasan vallásos hívők száma, míg a maguk módján vallásosak aránya folyamatosan nő. Ennek eredményeképpen az egyházi iskolákkal szembeni elvárások is átalakulóban vannak. Egyes országokban a felekezet iskoláit elsősorban az adott egyház által meghirdetett értékrend miatt választják, a társadalmi kompozíciójuk sokszínűséget tükröz. Máshol a felekezeti iskola összetétele jelentős mértékű társadalmi szelekció nyomát hordozza. A dolgozatban vizsgált egyház által jelenleg fenntartott iskolahálózatban sokféle sorsú, karakterű intézmény megtalálható, aminek a kialakulásához nagyban hozzájárult a görögkatolikus egyház identitása, illetve történelme. A magyarországi Görögkatolikus Metropólia a katolikus egyházon belüli önálló entitás, amely három saját egyházmegyével és önálló arculattal rendelkezik. Az államosítást megelőző időszakban több mint 140 iskolát tartott fenn, amelyek mindegyike állami kézbe került 1948-ban. Ma már újra több mint 5000 diák tanul görögkatolikus fenntartású oktatási intézményben. Tekintettel arra a tényre, hogy a magyarországi görögkatolikus egyház speciális helyzetben van a soknemzetiségű múltja, területi elhelyezkedése és a katolikus egyházon belül elfoglalt helyzete miatt, meg kívántuk ragadni, hogy ezen egyház oktatási szerepvállalásának milyen történeti gyökerei vannak. A kutatás céljai között szerepelt megvizsgálni a görögkatolikus iskolahálózat kialakulását és identitáskeresésének lenyomatait a korabeli iskolai életben. Mivel a görögkatolikus oktatási intézmények működésének folyamatossága évtizedekre megszakadt, céljaink között szerepelt megvizsgálni, hogy az államszocializmus évtizedei cezúrát jelentettek-e a felzárkóztató pedagógia, a hátrányos helyzetű gyermekek felé fordulás priorizálása tekintetében, azaz végső soron a nevelési alapelvek kontinuitása, átstrukturálódása vagy teljes átrendeződése jellemzi-e a görögkatolikus nevelés elmúlt évszázadát. Figyelembe véve, hogy az 1989 után újraindult iskolahálózat kialakulása számos új feladat elé állította a görögkatolikus egyház – újra iskolafenntartóvá váló – vezetőit, célunk volt értelmezni a jelenlegi iskolai hálózat kialakulása mögötti döntések mélystruktúráját, megvizsgálni az első iskolaátvételek körülményeit, valamint bemutatni a jelenleg működő szakmai irányítás logikáját az önkormányzatok, az egyházmegyei fenntartók és az oktatási referensek szemszögéből. Mivel kutatásunk központi kérdése a görögkatolikus iskolák társadalmi és oktatási rendszerbeli funkciójának a vizsgálata, ezért nem elégedtünk meg az egyházi vezetők által megfogalmazott misszió interpretálásával, hanem a jelenlegi görögkatolikus iskolarendszer területi és társadalmi beágyazódásának, a tanulók/családok iskolaválasztási motívumrendszerének, társadalmi háttérének azonosítása volt célunk, valamint annak bemutatása, hogy az egyes társadalmi csoportok hogyan értelmezik a görögkatolikus iskolák pedagógiai küldetését. A kutatás során az iskolatörténeti részben (1646-1948) a neveléstörténet hagyományosan elfogadott módszerét követtük. Az országos iskolarendszeren belül a görögkatolikus iskolahálózat helyzetének elemzéséhez - részben - a 2011-es Népszámlálás adatain túl, a 2015. évi Országos kompetenciamérés adatait vettük górcső alá, amit saját készítésű adatbázisok alapján elvégzett elemzéseink egészítettek ki. Ezekhez alapul egyrészt a „Görögkatolikus iskolát választó szülők motivációi” másrészt a „Egyházi iskolát választó szülők motivációi” című kérdőívek adatbázisai szolgáltak. SPSS 21-es programmal végeztük az elemzéseket, kontingenciatáblával, varianciaelemzéssel és faktorelemzéssel dolgoztunk, s a megfelelő statisztikai próbákat alkalmaztuk. Összességében azt láthatjuk, hogy a görögkatolikus fenntartású iskoláknak a XX. század folyamán kialakult egy olyan nyitottsága és képessége, amely révén választ tudott adni a hátrányos helyzetű tanulói csoportok szükségleteire. Egyrészt mert a görögkatolikus társadalom maga is alacsonyabb társadalmi státusú volt, másrészt mert egy hátrányos helyzetű régióban működik. A görögkatolikus egyház iskoláinak pedagógiájában egyrészt a felzárkóztató pedagógia kontinuitását, másrészt az ezen a téren jelentkező új társadalmi kihívásokra (pl.cigány/roma tanulók felzárkóztatása) adott érzékeny válasz dominál. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy görögkatolikus iskola széles társadalmi keresztmetszetben értelmezhető, így ezen oktatási és nevelési intézmények társadalmi funkciója az, hogy a sokszínű iskolaválasztóknak releváns pedagógiai értékek mentén differenciáltan nevelje a tanulókat.

In the 21st century the social function of education institutions maintained by the Church is being rearranged. Based on the international comparison, it can be claimed that three aspects determine the role of churches / denominations in the education system of the given country. On the one hand, the denominational structure of the given country, on the other hand, the traditional role of churches in the state-funded education, the extent of their institutional network, and thirdly the organizational, pedagogical autonomy and culture of denominational schools (Dronkers and Avram 2014, Pusztai-Bacskai 2015). As a consequence of globalization, the number of ecclesiastically religious believers is decreasing, while the proportion of the religious in their own way is constantly increasing. As a result of this, the expectations towards ecclesiastical schools are also changing. In some countries the denominational schools are primarily chosen due to the value system proclaimed by the church, and their social composition reflects diversity. Elsewhere, the composition of the denominational school carries a trace of significant social selection. In the school network currently maintained by the examined Church, there are many kinds of institutions with varied fates and characters, and the identity and history of the Greek Catholic Church has greatly contributed to their development. The Greek Catholic Metropolia in Hungary is an independent entity within which the Catholic Church has its own diocese and independent image. Technically, it is an integral part of the Catholic Church, however its services are performed by the Byzantine rite. In the period before nationalization, it maintained more than 140 schools, all of which got into state hands in 1948. Today more than 5,000 students study in Greek Catholic ecclesiastical education. Regarding the fact that the Greek Catholic Church in Hungary is in a special position due to its multinational past, its geographical location and its position within the Catholic Church, we wanted to grab the historical roots of the educational role of this Church. One of the aims of the research is to examine the development of the Greek Catholic school network and the traces of identity searching in contemporary school life. Since the continuity of the functioning of the Greek Catholic educational institutions has been interrupted for decades, it was among our aims to examine whether the decades of state socialism meant censorship to the catch-up pedagogy and the priority of turning to the disadvantaged children, that is, whether the continuity, restructuring or complete rearrangement of the educational principles may characterize the past centuries of Greek Catholic education. Considering that the re- emergence of the school network after 1989, gave a number of new tasks to the leaders – who became school maintainers again – of the Greek Catholic Church, we intended to interpret the deep structure of the decisions behind the development of the current school network, to examine the circumstances of the first school transfer and to present the logic of current professional management from the point of view of local governments, diocesan maintainers and educational referents. Since the central question of our research was the examination of the function of the Greek Catholic schools in the social and educational system, the interpretation of the mission of the Church leaders were not enough for us, but we aimed to identify the territorial and social embedding of the current Greek Catholic school system, and the students’/families’ school choosing motif system and social background as well as to present how each social group interprets the pedagogical mission of Greek Catholic schools During the research, in the school history section (1646-1948) we followed the traditionally accepted method of education history. Within the national school system, in addition to the data of the 2011 census, we analyzed the data of the National Competency Survey of 2015, which was supplemented by analyzes carried out on the basis of own-made databases. Based on these, the databases of the "Motivations of Parents Choosing a Greek Catholic School" and the databases of the questionnaires "Motivations of Parents Choosing an Ecclesiastical School" were used. We performed the analyzes with the program SPSS 21, worked with contingency tables, analysis of variances and factor analysis, and applied the appropriate statistical tests. All in all, we can see that the schools maintained by the Greek Catholic Church had an openness and ability during the 20th century to respond to the needs of disadvantaged groups of students. On the one hand, because the Greek Catholic society itself had a lower social status and on the other hand it operates in a disadvantaged region. In the pedagogy of the schools of the Greek Catholic Church, both the continuity of the catch-up pedagogy and the new social challenges appearing in this field (eg. the catching up of Gypsy/Roman pupils) are dominant. At the same time, we have also found that the Greek Catholic school can be interpreted in a broad social cross-section, so the social function of these educational and upbringing institutions is to educate varied students with different pedagogical values.