Az egészségtudatosság fejlesztése, az egészségre nevelés szerepe s relevanciája napjainkban vitathatatlan, amelynek problémaköre tükröződni látszik hazai és nemzetközi kutatások eredményeiben: az inaktivitás magas aránya mellett az egészség károsító magatartásformák prevalenciája is magas, gyakran nem jelenik meg az egészségtudatos életmódra való törekvés. Az egészségre nevelés már gyermekkorban megkezdődik s egy életen át tart, nem csoda tehát, ha a rossz egészségmutatók nemcsak a gyermekek és fiatalkorúak, de a felnőtt lakosság körében is egyértelműek, sokszor csak súlyosbodnak, s jelenleg Magyarország Európa él-vagy közép mezőnyében található mind a konkrét kockázati magatartások, mind az ehhez társuló megbetegedések tekintetében. Ennek kapcsán az egészségre nevelés és prevenció szerepe egyre inkább fokozódik, a közoktatás valamennyi színterén. Kutatásunkban a közoktatási rendszer egy speciális intézményrendszerére, a köznevelési típusú sportiskolákra s azok tanulóira fókuszálunk. Maga a sportiskolai rendszer kettős célrendszert hordoz magában: elsődleges célja a sportági utánpótlás-nevelés s a sportsikerek elérése már a korai életszakaszokban is, így előtérbe helyezi a hazai utánpótlás nevelést a különböző sportágakban. Teszi mindezt úgy, hogy alapvető célként jeleníti meg a köznevelési feladatok teljesítését is, így a tanulmányi eredményesség támogatása, elérése külön célként jeleníthető meg. A sportiskolák s azok tanulóinak kérdése azonban nem tisztázott s kevésbé kutatott terület, így a rendszer működéséről s aktorairól csak kevés pontos információval rendelkezünk, tanulmányi és nem tanulmányi eredményességi karakterisztikumaik tekintetében egyaránt. A kutatás során a középfokú oktatás színterén vizsgálódtunk. A minta kialakítása Magyarország hét régiójából három-három sportiskola, valamint régiónként három-három hagyományos középiskola (gimnázium, szakgimnázium) tanulóinak bevonásával történt meg, amely többlépcsős rétegzett mintavétellel került kialakításra. A teljes mintába így 3015 fő került be, közülük 1675 fő sportiskolai tanuló 24 köznevelési típusú sportiskolából válogatva és 1340 fő nem sportiskolai tanuló 24 hagyományos köznevelési intézményből szelektálva, érintve valamennyi évfolyamot (9-12). A kutatás alapjául szolgáló adatbázis a Sportiskolák és Hagyományos Sportiskolák és Hagyományos Köznevelési Intézmények Tanulóinak Egészségmagatartása 2017 adatbázis, amely tartalmazza ennek a 3015 főnek a szociodemográfiai, tanulmányi (önértékelt) és nem tanulmányi eredményességre (egészségmagatartás és –tudatosság, szorongás, megküzdés, jóllét, spirituáli jóllét) vonatkozó adatait. A tanulmányi eredményesség és az intézményi tipológia méréséhez az Országos Kompetencaimérés 2016 adatbázis vonatkozó adatait vettük alapul. Eredményeink szerint sportiskolai tanulók nagyobb valószínűséggel kerülnek ki hátrányos vagy halmozottan hátrányos családból, s rosszabb anyagi helyzetű családi háttérrel rendelkeznek, amely mind régiós, mind megyei szinten tapasztalható, amely reflektál korábbi kutatási eredményeinkre, illetve az általános trendekre is. Ahogyan a tanulmányi eredményesség tekintetében is különbség mutatható ki a tanulók lakhelyének függvényében, az egészségtudatosság tekintetében is kimutatható ez: szignifikáns területi különbségek voltak kimutathatóak valamennyi vizsgált változó (egészségtudatossággal kapcsolatos attitűdök, megküzdés, szorongás, jóllét, spirituális jóllét) tekintetében. A kísérleti és kontrollcsoport egészségtudatossági jellegzetességeinek tekintetében megállapítható, hogy az egészségtudatosság kapcsán ambivalens kép látszódott: önmagában nem egyértelmű a sportiskolás tanulók magasabb egészségtudatossága és az azzal kapcsolatos szignifikánsan pozitívabb attitűdök jelenléte körükben, mivel egyes kockázati magatartásformák prevalenciája magasabb az esetükben (pl. szerhasználat kipróbálása, az alkoholfogyasztási gyakoriság). Az általános mutatókon túl, a pszichológiai faktorok tekintetében (pl. egészségtudatosság, megküzdési rugalmasság, jóllét és spirituális jóllét) azonban a sportiskolai tanulókra jellemző a nagyobb eredményesség. Az egészségtudatossággal ellentétben, megállapíthattuk, hogy a feltételezettől eltérően a hagyományos köznevelési intézmények tanulóira jobb tanulmányi eredmények jellemzőek, akár az év végi tanulmányi átlagokat, akár a szubjektív tanulmányi eredményességi mutatókat vagy még objektívebb indexként a 2016-os Országos Kompetenciamérés 10. évfolyamos adatait tekintjük. Igaz mindez nem csupán a kutatásban résztvevő intézmények vonatkozásában, hanem az ország valamennyi sportiskolájának és nem sportiskolai intézményének bevonása esetében is. Végül az egészségtudatosságra ás a tanulmányi eredményességre ható faktorok vizsgálatára került sor. Az egészségtudatosság szempontjából a sportiskolai intézményi tagság hatása önmagában is szignifikáns, ám negatív, s ezt nem változtatják meg a szocio-demográfiai és a pszichológiai mutatók sem. A versenysport hatása is jelenős, ám pozitív, s fel is erősíti a sportiskolai tagság hatását még a társadalmi háttérváltozók bevonása mellett is, ám a pszichológiai faktorok megszüntetik a szignifikáns hatását. Szignifikánsan pozitív hatással bír még az anya felsőfokú iskolai végzettsége, amely végig jelentős. Az átlag feletti objektív anyagi helyzet is egyértelműen és folyamatosan negatív, megerősítve Pikó korábbi kutatási eredményeit. A tanulmányi eredményesség tekintetében a szövegértés és matematika kompetenciát vizsgáltuk: a sportiskolai intézményi tagság és a szakgimnáziumi besorolás hatása önmagában is szignifikáns, ám negatív, s ezt nem változtatják meg a szocio-demográfiai és a pszichológiai mutatók sem. A nem, településtípus és az anya iskolai végzettségének hatása is végig jelentős, valamint az átlag feletti objektív anyagi helyzet is egyértelműen és folyamatosan negatív. A pszichológiai faktorok tekintetében, a jóllét és a spirituális jóllét hatása is egyértelműen szignifikáns, mivel az átlag feletti jóllét és spirituális jóllét pozitív, míg a szorongás negatív hatással van a tanulmányi eredményességre. Mivel a tanulmányi és egészségtudatossági eredményesség tekintetében nem elhanyagolható a tanulói csoportok elkülöníthetősége s egyedisége, amely alapján négy sajátos tanulói klaszter (deviáns, flegma, stresszes és kiegyensúlyozott) különíthető el. Eredményeink jelentősen hozzájárulnak a 2012-ben bevezetett sportiskolai rendszer működési hatékonyságának feltérképezéséhez, a tanulói sajátosságok felfedezéséhez és azoknak a kortársak körében tapasztalható karakterisztikumokkal való összevetéséhez országos szinten, a területi különbségeket is interpretálva.

The development of health awareness, the role and relevance of health education is indisputable, whose problem is reflected both in the results of the domestic and international research: besides the high ratio of inactivity, the prevalence of health-damaging behaviours is high as well and often no pursuit can be seen for a health-conscious lifestyle. Health education starts in childhood and lasts for a lifetime so it is no wonder that poor health indicators can be experienced not only among children and adolescents but also among the adult population. Currently, Hungarian people are at the forefront in Europe regarding health-risk behaviours and the associated illnesses. In this context, the role of health education and prevention is becoming more and more important in each area of public education. In our research, we focus on a special institutional system of public education thus on school sports schools and their students. The sports school system itself has a dual purpose: its primary goal is to support young athletes and to reach high achievement already in the early stages of life, thus giving priority to domestic recruitment in the different sports. However, the completion of the tasks of public education is a basic goal as well, so supporting ad reaching academic achievement can be presented as a specific goal too. However, the issue of sports schools and their students is not clear and less researched, thus we have only limited information on the operation and the actresses of the system, in the characteristics of both their academic and non-academic achievement. During the research, we examined the field of secondary education. The design of the sample was carried out in three regions of Hungary, involving three sports schools and three secondary schools (grammar school, grammar school) in each region, which was developed with a multi-stage stratified sampling. In total, 3015 people were included in the sample, 1675 were selected from 24 sports schools and 1340 non-sports students were selected from 24 traditional public schools, covering all grades (from 9th to 12th). The database of the research is the database of the Health-Behaviour of Students of the Sports Schools and Traditional Public Education Institutes 2017, which includes the socio-demographic, academic (self-evaluated) and non-academic achievement of 3015 students (health-behaviour and –awareness, anxiety, coping, well-being, spiritual well-being). In order to measure the educational effectiveness and the institutional typology, we have taken the relevant data of the National Competence Survey 2016 database. According to our results, sports school students are more likely to have a disadvantaged or multiply disadvantaged family and have a worse financial situation, both at the level of the counties and regions which reflects on our previous research results and the general trends. As there are differences in the academic achievement regarding the habitation, this can also be seen in case of health-awareness as well: significant territorial differences were detected in each investigated variable (attitudes related to health-awareness, coping, anxiety, well-being, spiritual well-being). Concerning the health-consciousness of the experimental and control groups, it can be stated that there is an ambivalent picture of health awareness: the higher level of health consciousness and the significantly more positive attitudes of sports students are not clear as the prevalence of certain risk-behaviours is higher among them (e. g. substance use, alcohol consumption). In addition to the general indicators, sports school students are more likely to be successful in psychological factors (e. g. attitudes toward health-awareness, coping flexibility, well-being and spiritual well-being). Contrary to health awareness, we can conclude that students of the traditional public educational institutions have a better academic achievement, regarding their mean of the subject grades, their subjective learning performance indicators, or even more objective indexes of the National Competence Measurements 2016 measured on grade 10. This is true not only for the institutions participating in the research but also for each sports schools non-sports school of the country. Finally, factors influencing health-awareness and academic achievement were examined. Regarding health-awareness, the effect of sports school membership is significant on its own, however, it is negative and does not change with the involvement of the socio-demographic or psychological indicators. The impact of competitive sports is also significant but positive and reinforces the impact of sports school membership even with the involvement of social background variables, although the psychological factors eliminate its significant effect. There is also a significant positive impact regarding the mother's tertiary education. The objective financial situation above the average is clearly and continuously negative, confirming Pikó's previous research results. Concerning academic achievement, we examined the competence of reading comprehension and maths: the effect of sports school membership and vocational school membership is significant but negative and does not alter by the socio-demographic or psychological indicators. The impact of the gender, the type of the settlement and the maternal education is also significant, and the objective financial situation above the average is clearly and continuously negative. In terms of psychological factors, the effect of well-being and spiritual well-being is clearly significant as the effect of the general and spiritual well-being above the average is positive while anxiety above the average has a negative impact on academic achievement. Since the distinctiveness and uniqueness of the student groups are not negligible regarding academic and non-academic achievement, four specific student clusters (deviant, phlegm, stressful and balanced) could be separated. Our results contribute significantly to mapping the operational efficiency of the sports school system introduced in 2012, to explore the student's characteristics and to compare the characteristics of those with contemporary peoples at the national level, and interpret the territorial differences as well.