A pénzügyi rendszer reformja

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Dolgozatomban azt a kutatási kérdést vizsgáltam, hogy a magánszereplők – a háztartások és az ipari termelést végző vállalkozások – számára is hozzáférhető digitális jegybankpénz bevezetése milyen változásokat hozna a pénzügyi rendszerben és a monetáris politikában, valamint hogy ezek a változtatások hogyan tehetnék hatékonyabbá a gazdasági rendszerek működését. A kétszintű, részleges tartalékolású bankrendszer működtetésén keresztül a központi bank által megvalósított monetáris politika jellemző tulajdonságait a második fejezetben írtam le. A vizsgált mutatók – jegybanki alapkamat, kötelező tartalékráta, M1, GDP, infláció, munkanélküliségi ráta – negatív alakulása mind a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességével van kapcsolatban, amivel a spekulatív tevékenységeket szolgáló hitelezést finanszírozzák, és ez a folyamat általában előbb vagy utóbb pénzügyi válságba torkollik, ami később a reálgazdaságot is érinti. A már említett legfontosabb mutatókban bekövetkező negatív változások mellett az állam- és a magánszektor adósságainak fokozott növekedése tapasztalható. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy a magánszereplők számára is elérhető digitális jegybankpénz bevezetése különböző változásokat hozna a pénzügyi rendszerben és a monetáris politikában, valamint gazdasági előnyökkel járna. A pénzügyi rendszerben a legfontosabb változtatás a tranzakciós és a befektetési számlák létrehozatala lenne. Így a bankok kockázatos befektetési tevékenységét külön lehet választani a bankbetétek likviditásának biztonságát igénylő átutalásoktól. Csillapíthatóak lesznek a gazdasági ciklusok kilengései. Valószínűleg jobban elkerülhetők lesznek a bankok megrohamozásai és a bankcsődök. A betétbiztosításról sem kell az államnak gondoskodnia. A monetáris politikában a legszembetűnőbb változtatás a jegybanki alapkamat elhagyása lenne. A központi bank általi közvetlen pénzteremtéssel egyenesen a magánszereplőkhöz lehet juttatni a pénzt a költségvetési kiadások valamelyikét igénybe véve – közösségi osztalék, adócsökkentések, kormányzati kiadások –, és így nem kell a magánszektornak eladósodnia. A központi bank általi közvetlen pénzteremtésnek nagyobb hatása lehet a keresletélénkítésre a válságot követően. A vizsgált adatokat tekintve az értékeikben való elmozdulás kedvező irányba történhet a magánszektor számára is hozzáférhető digitális jegybankpénz bevezetése után. Az állam általi pénzteremtéssel a háztartások és vállalkozások jelentősen csökkenthetik adósságterheiket a digitális jegybankpénz számukra történő kibocsátása miatt megnövekedett bevételeikből. Többek között az állami pénzteremtéssel növelhető a GDP, a foglalkoztatottság, és a bankok likviditása, valamint a gazdaságot is ellenállóbbá teszi a jövőbeni kilengésekkel szemben.

Leírás
Kulcsszavak
digitális jegybankpénz, pénzügyi válság, reálgazdasági válság, teljes tartalékolás tervezete, megosztott főkönyvek technológiája
Forrás