A szakdolgozatomban agresszióval, zaklatással és internetes zaklatással kapcsolatos attitűdvizsgálatot végzek középiskolai tanulók körében. A vizsgálat célja, hogy megtudjuk, milyen stratégiákat ismernek a zaklatás megelőzésére, illetve elkerülésére. Konfliktus esetén kérnek-e segítséget. Ha igen, akkor kihez fordulnak: saját referencia-csoporthoz, tanárhoz, szülőhöz, rendőrhöz, vagy egyéb intézményekhez, fórumokhoz? További célom, hogy megtudjuk, hogyan viszonyulnak az agresszióhoz, a zaklatáshoz. Megvizsgáljuk, hogy milyen empatikus készségeik vannak. Mennyire érzékenyek a zaklatás tényére, milyen érzelmi skálát vált ki belőlük. Foglalkozok az agresszió és zaklatás fizikai, verbális és internetes megjelenési formáival, illetve a hozzájuk kapcsolódó attitűdökkel. Megvizsgálom ezek hierarchiáját a tanulók szemszögéből képzési formák és nemek szerinti megoszlásban. A helyzetfelmérő kérdőívet az iskolában 110 tanuló töltötte ki online formában. Ezt követően osztálytípusonként 2-2 osztályt választottam ki, ahol beavatkozást követően visszamérést végeztem. Osztálytípusonként kiválasztottam 1-1 osztályt, amelynek a tanulói digitális teremben iskolai zaklatással és online zaklatással kapcsolatos videókat néztek meg. Ezt követően pár nappal később kellett kitölteniük a második tesztet. Természetesen kontrollcsoportként osztálytípusonként 1-1 osztályban szintén kitöltettem tesztet úgy, hogy ők nem nézték meg a videókat. Az eredményeimet a közölt számadatok tükrözik, melyek egyúttal azt is bizonyítják, hogy az iskolában folyó nevelő munka hatékony eszköze lehet az agresszív viselkedésformák visszaszorításának. Tudjuk csökkenteni a tanulói zaklatások számát, illetve az esetleges áldozatokat fel tudjuk vértezni az esetleges zaklatásokkal szemben.