A gerincvelősérülés a világ minden részén nagy számban előfordul, éves szinten egy millió balesetből 15-40 gerincvelő érintettséggel jár. A súlyos gerincvelői sérülések legtöbbször politraumatizáció része, melyek előfordulhatnak valamilyen közlekedési, munkahelyi baleset során. A gerincet ért erőbehatásra a sérüléstől disztálisan a gerincvelői neuronok kiesnek a központi idegrendszer irányítása alól. Megkülönböztetünk komplett és részleges gerincvelői sérülést. A súlyosabb tüneteket komplett sérülés esetén tapasztaljuk. (4, 8) A gerincvelői sérült pácienseknek a komplex rehabilitációt követően további nehézségekkel kell megküzdeniük a mindennapokban. Szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy milyen eredményességgel tudnak visszailleszkedni a társadalomba a betegek illetve, hogy a rehabilitációjuk milyen hatékonyan valósul meg. Ennek felmérésére a célcsoportomat a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Rehabilitációs osztályának fekvőbeteg részlegén kezelt páciensei közül választottam ki. Kritérium volt, a korosztály, ami fiatal felnőtt vagy középkorú (20-45 év), illetve hogy BNO kódja G8220 vagy G8250 legyen. Továbbá a rehabilitációs kezelése a fent említett osztályon történt az elmúlt 10 évben. Mérőeszközeink a kórházban felvételkor és távozáskor gyógytornászok által rögzített Barthel index és a Functional Independence Measure Scale továbbiakban FIM skála. Mindkét teszt az önellátást és a függetlenséget vizsgálja, érintve a motoros képességeket is. A társadalmi helyzetükre egy kérdőív segítségével kérdeztünk ré. A Sydney Psychosocial Reintegration Scale 2 (SPRS 2) egy 12 kérdésből álló kérdőív, amit a betegek maguk töltöttek ki. (14, 15, 17) A felmérések eredményei szignifikáns változást hoztak, illetve a hipotéziseink igazolódtak. A FIM skála előtte és utána eredménye p <0,0054, a különbség statisztikailag szignifikáns. A Barthel index esetében kapott érték p= 0,0023, amely szintén szignifikáns. A kérdőívek segítségével összehasonlítva a para- illetve tetra érintettségű betegeket, a négy végtagot érintő sérüléssel élő pácienseknek nehezebb a társadalomba visszailleszkedni.